Előbújás

Kulcsszavak:

A diszkriminációt leggyakrabban elszenvedő csoportokhoz képest az LMBTQI emberek pozíciója sajátos, mivel szemben az etnikai vagy nemi szempont alapján képzett csoportokkal a szexuális irányultság és a nemi identitás kívülről nem látható; a diszkriminációs helyzeteket az érintettek mindaddig elkerülhetik, amíg e tulajdonságukat nem vállalják fel. Egyre többen vannak azonban azok, akik mindezek ellenére felvállalják szexuális irányultságukat és/ vagy nemi identitásukat nemcsak a család és a barátok, de a munkatársak, iskolatársak előtt is, ill. nyíltan mutatkoznak partnerükkel az utcán, éttermekben vagy szórakozóhelyeken. Számos olyan jogszabály van, amely ilyen helyzetekben védi az LMBTQI embereket.

A család

Az LMBTQI embereknek sokszor kell azzal szembesülniük, hogy előbújásuk után megromlik a kapcsolatuk a szüleikkel, családjukkal. Az elfogadást a szülőkre kényszeríteni nem lehet, de a gyermek többségtől eltérő szexuális irányultsága vagy nemi identitása nem menti őket fel a szülői kötelezettségeik alól.

A szülő köteles eltartani kiskorú gyermekét, biztosítania kell számára a fejlődéséhez szükséges életkörülményeket: nem teheti ki az utcára, megfelelő élelmezést és ruházkodást kell számára biztosítania. Ugyanez a kötelezettség a tanulmányait folytató nagykorú gyermekkel szemben is fennáll. Bár a szülő mentesül a kötelezettség alól, ha gyermeke arra érdemtelenné válik (pl. a szülővel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot), a gyermek szexuális irányultsága vagy nemi identitása az érdemtelenséget nem alapozza meg.

Ugyanígy az örökösödésből sem lehet a gyermeket kitagadni arra hivatkozva, hogy szexuális irányultsága vagy nemi identitása miatt az öröklésre érdemtelenné vált. A szülő ugyan dönthet úgy, hogy nem gyermekét nevezi meg örökösnek, de a kötelesrész (a gyermeket a törvény szerint megillető örökség harmada) ebben az esetben is jár.

A családdal való konfliktus néha szélsőséges formát ölt, és akár a tettlegességig fajulhat. A társadalmi hagyományok ellenére a törvények a gyermekek, fiatalok bántalmazásának minden formáját szigorúan tiltják, legyen szó fizikai vagy lelki terrorról.

Adatvédelem

Az EU adatvédelmi rendelete a szexuális életre, szexuális irányultságra és az egészségi állapotra (transzszexualizmus, nemi inkongruencia diagnózisa, nemi megerősítő műtétek, HIV-státusz) vonatkozó adatokat különleges adatnak tekinti, amely csak abban az esetben kezelhető, ha az érintett ahhoz írásban hozzájárult, vagy az adatkezelést törvény rendeli el. Az iskola, munkahely, egészségügyi intézmény, bank vagy más szolgáltató a szexuális irányultságra, szexuális életre nem kérdezhet rá. Ha az érintett az információt valamiért mégis közli, az adatot akkor sem lehet nyilvántartani, csak ha az érintett magához a nyilvántartáshoz kifejezetten hozzájárult.

A hivatalos nem- és névváltoztatást követően (erre jelenleg nincs lehetőség, de korábban volt, ld. a Nemváltás (tranzíció) alatt) a transznemű emberek nem kötelesek felfedni születéskori nemüket, transz státuszukat. A korábban keletkezett iratokban (pl. munkaszerződés, egészségügyi dokumentáció stb.) a korábbi nevet és nemet nem lehet törölni, de megfelelő eszközökkel kell biztosítani, hogy ezekhez az iratokhoz illetéktelenek ne férjenek hozzá. Ha hivatalos nem- és névváltoztatás nélkül egy transz ember szeretné, hogy az iskolában, munkahelyen vagy valamilyen szolgáltatónál választott nevén szólítsák, akkor az intézmény nyilvántarthatja az érintett transz státuszát (hivatalos és választott nevét, illetve nemét), de megfelelő eszközökkel kell biztosítania, hogy a hivatalos névhez és nemhez illetéktelenek ne férjenek hozzá.

Függetlenül attól, hogy hogyan jutottak hozzá (magától az érintettől vagy mástól), a szexuális irányultságra, nemi identitásra vagy egészségi állapotra vonatkozó adatot nyilvánosságra hozni, médiában, közösségi oldalakon megjelentetni csak az érintett hozzájárulásával lehet. Ezen szabályok megsértése a magántitok megsértésének vétségét vagy személyes adattal visszaélés bűncselekményét valósítja meg, illetve ismert elkövető esetén lehetőség van személyiségi jogi pert indítani, és kártérítést, vagy a pénzben nem kifejezhető sérelmet orvosló sérelemdíjat követelni.

Becsületsértés

Még ha valaki nyilvánosan vállalja is szexuális irányultságát, akkor sem lehet róla a becsületét vagy méltóságát kirívóan sértő módon beszélni. Ha például valaki egy nyíltan meleg vagy leszbikus magánszemélyre a „buzi”, „farturkász”, „nyaller” vagy egyéb hasonlóan sértő kifejezéseket használ, személyiségi jogi per indítható ellene, és kártérítés, illetve sérelemdíj követelhető (egy magánbeszélgetésben elhangzó ilyen kijelentés esetében természetesen a kár nehezen igazolható, így nem érdemes pert indítani). Ha a megnyilvánulás nagy nyilvánosság előtt hangzik el, büntetőper is indítható becsületsértés címén.