Fellebbezés a transz patikus ügyében | Háttér Társaság

Fellebbezés a transz patikus ügyében

Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal                              Tárgy: Fellebbezés
1051 Budapest, Zrínyi u. 3.

 

Tisztelt Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal!

Alulírott Dr. , az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala által, 2011. május 31-én meghozott, OTH-/2011. számú határozata („Határozat”) kapcsán az alábbi fellebbezést terjesztem elő.

1. A Határozat fellebbezéssel nem érintett része

A Határozat érdemi részében foglaltakkal egyetértek, az ellen fellebbezéssel nem kívánok élni.

2. A Határozat fellebbezéssel érintett részei

A Határozat rendelkező részének negyedik bekezdése ellen, amely kimondja hogy „Jelen határozat az OTH//2010. sz. határozattal együtt érvényes.”, illetve a Határozat indokolásának első mondata ellen, amely kimondja, hogy „Dr. gyógyszerész kérelmet terjesztett elő, melyben kérte az OTH//2010. számú, névre kiállított személyes gyógyszertár működtetési jogot engedélyező határozat módosítását nevének megváltozására tekintettel” azonban a lenti indokok alapján ezennel fellebbezést nyújtok be.

3. A fellebbezés indokolása

Sérelmezem, hogy a Határozat indokolásának első mondata korábbi nevemet (ezzel együtt nememet) is tartalmazza, valamint, a Határozat rendelkező részének negyedik bekezdése értelmében a Határozat csak a korábbi nevemre kiállított határozattal együtt érvényes. Ez a gyakorlatban ugyanis azzal a következménnyel jár, hogy a Határozat használata során minden alkalommal fel kell fednem, hogy transzszexuális személyként nemet váltottam. Ezzel sérül az emberi méltósághoz való jogom és az információs önrendelkezési jogom. Továbbá a Határozat nemi identitás alapját történő közvetett hátrányos megkülönböztetést valósít meg, és a Határozat felhasználása során nagyobb eséllyel válhatok hátrányos megkülönböztetés áldozatává.

Ennek kapcsán utalok a strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bíróságának egy transzszexuális személyt érintő döntésére, a Christine Goodwin kontra Egyesült Királyság (28957/95) (2002) döntésre, amelyben a bíróság kimondta, hogy „Az [emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló] Egyezmény legalapvetőbb lényege az emberi méltóság és szabadság tiszteletben tartása. Különösen az Egyezmény 8. cikke alapján – amely alatt a személyes autonómia a garanciák értelmezését alátámasztó lényeges alapelv – védelmet élvez minden egyén személyes szférája, ideértve mindenkinek azt a jogát, hogy meghatározza saját identitásának részleteit.”. A Goodwin-ügyben a strasbourg-i bíróság az emberi méltóság megsértése miatt a fenti egyezmény magánélet védelmét kimondó 8. cikke alapján elmarasztalta a részes államot, kimondva, hogy a transzszexualitás az egyén legbelsőbb személyes szférájába tartozik, és az emberi méltóság szerves részét képezi.

A fent hivatkozott nemzetközi egyezménnyel összhangban a Magyar Köztársaság Alkotmánya („Alkotmány”) több szinten védi az emberi méltóságot. Az Alkotmány 54. § (1) bekezdése kimondja, hogy „minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz”. Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése biztosítja a Magyar Köztársaság területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés szerinti különbségtétel nélkül. Az Alkotmány 70/A. § (2) bekezdése pedig kimondja, hogy „Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.”

A fentiek alapján az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény („Ebktv.”) értelmében az Országgyűlés elismeri „minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen”. Az Ebktv. továbbá rögzíti, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása állami kötelezettség tekintettel az Alkotmány 54. § (1) bekezdésére, 70/A. §-ára, valamint a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira. Mindezek alapján az Ebktv. 4. § alapján a magyar állam eljárásai és intézkedései során köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét. Az Ebktv. 8. §-a közvetlen hátrányos megkülönböztetés egyik eseteként külön is nevesíti a nemi identitáson alapuló kedvezőtlenebb bánásmódot. Az Ebktv. 9. § értelmében, pedig „Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a 8. §-ban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne.”.

A Goodwin-döntés, az Alkotmány és az Ebktv. fenti idézett rendelkezései alapján álláspontom szerint a Határozat rendelkező részének negyedik bekezdése és indokolásának első mondata megvonja tőlem azt a legszemélyesebb jogomat, hogy transzszexualitásom harmadik személyek számára történő közléséről saját magam határozzak. Mindezek alapján emberi méltósághoz fűződő jogom súlyosan sérül.

Továbbá a Határozat rendelkező részének negyedik bekezdése és indokolásának első mondata úgy vélem önmagában is megvalósítja a nemi identitáson alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetést. Mivel a Határozatot kibocsátó intézmény állami szerv, a Határozat jelen megszövegezése az államot kötő egyenlő bánásmód követelményének megsértését valósítja meg.

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény („Adatvédelmi Törvény”) 2. § (2) bekezdése alapján különleges adatnak minősül az egészségi állapotra és a szexuális életre vonatkozó adat, azaz a transzszexualitásra vagy a nemváltás tényére vonatkozó minden adat. Az Adatvédelmi Törvény 3. § (2) bekezdése a) pontja alapján „Különleges adat akkor kezelhető, ha az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul.” Az Adatvédelmi Törvény 3. § (4) bekezdése értelmében „Törvény közérdekből - az adatok körének kifejezett megjelölésével - elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát. Minden egyéb esetben a nyilvánosságra hozatalhoz az érintett hozzájárulása, különleges adat esetében írásbeli hozzájárulása szükséges. Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg.” Az Adatvédelmi Törvény 5. § (2) bekezdése értelmében „Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.” Az Adatvédelmi Törvény 1. § (1) bekezdése értelmében az Adatvédelmi Törvény „célja annak biztosítása, hogy - ha e törvényben meghatározott jogszabály kivételt nem tesz - személyes adatával mindenki maga rendelkezzen”. Az Adatvédelmi Törvény 1. § (2) bekezdése alapján „E törvényben foglaltaktól eltérni csak akkor lehet, ha azt e törvény kifejezetten megengedi.”

Tény, hogy a Határozat rendelkező részének negyedik bekezdése és indokolásának első mondata egyértelműen jelzi azt, hogy nememet hivatalosan megváltoztattam. Tény, hogy ezen különleges adatom Határozatban való felfedéséhez írásban nem járultam hozzá, holott az Adatvédelmi Törvény 2. § (4) bekezdése e tekintetben az írásbeli hozzájárulásomat megköveteli, és az Adatvédelmi Törvény ez alól nem ír elő kivételt. Mindezek alapján álláspontom szerint a Határozat rendelkező részének negyedik bekezdése és indokolásának első mondata sérti az információs önrendelkezési jogomat.

Bár a hatályos magyar jogszabályok a nemváltáshoz kapcsolódó adatvédelmi kérdésekre külön nem térnek ki, e tárgyban számos nemzetközi ajánlás is született. Az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa által 2009. július 29-én Az emberi jogok és a nemi identitás címen közzétett jelentés 3. ajánlása szerint: „Gyors és átlátható eljárásokat kell kialakítani a születési bizonyítványokon, személyazonosító iratokon, útleveleken, iskolai bizonyítványokon és más hasonló dokumentumokon szereplő név megváltoztatására.” Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a Szexuális orientáción és a nemi identitáson alapuló diszkrimináció elleni fellépésről szóló CM/Rec(2010)5. sz. ajánlása mellékletének 21. pontja szerint: „A tagállamoknak minden szükséges lépést meg kell tenniük a nemüket megváltoztató személyek teljes jogi elismerése érdekében az élet valamennyi területén, így különösen gyors, átlátható és hozzáférhető eljárást kell biztosítaniuk a név és a nem hivatalos iratokban történő megváltoztatására, valamint biztosítaniuk kell, hogy a nem állami szereplők is elismerjék, illetve érvényesítsék ezeket a változásokat az olyan alapvető jelentőségű iratokon, mint az iskolai vagy munkavégzéshez kapcsolódó bizonyítványok.”

Az államok nemzetközi emberi jogi kötelezettségeit elemző, civil szervezetek és az ENSZ szakértői által 2007 márciusában elfogadott Yogyakarta alapelvek a nemzetközi emberi jogi szabályok alkalmazásáról a szexuális irányultsággal és nemi identitással kapcsolatban c. dokumentum 6. alapelve szerint „A magánélethez való jog magában foglalja azon döntés jogát, hogy az egyén megosztja-e másokkal a szexuális irányultságára vagy nemi identitására vonatkozó információkat”, illetve „Az államok minden személy számára biztosítják azt a jogot, hogy megválassza, mikor, kivel és hogyan osztja meg a saját szexuális irányultságára vagy nemi identitására vonatkozó információkat; és mindenkit megvédenek attól, hogy mások ilyen jellegű információkat önkényesen vagy a személy akarata ellenére nyilvánosságra hozzanak vagy ezzel fenyegetőzzenek.”

Bár a hatályos magyar jogszabályok a nem megváltoztatására vonatkozó eljárást részletesen nem szabályozzák, a gyakorlatban ez úgy történik, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium engedélye alapján módosításra kerül a születési anyakönyvi bejegyzés, és új anyakönyvi kivonat kerül kiállításra. Az új anyakönyvi kivonat azonban csak a nemváltás utáni új nemet és nevet tartalmazza, összhangban az Adatvédelmi Törvény fent idézett rendelkezéseivel, miszerint a nemváltásra vonatkozó minden adat különleges adat, és az az érintett írásbeli hozzájárulása nélkül harmadik személyek számára nem válhat hozzáférhetővé.

Ezt követően az érintettek személyazonosító dokumentumaik és egyéb hivatalos dokumentumaik cseréjét kérvényezhetik. Hangsúlyozom, hogy sem az új anyakönyvi kivonat, sem az új személyi igazolvány a korábbi nemre és névre semmiféle utalást nem tartalmaz. Ezért a korábbi személyazonossággal való folytonosság bizonyítása érdekében az illetékes anyakönyvvezető által kiállított hatósági bizonyítvánnyal tanúsítható a nem- és névváltozás ténye. Ennek a hatósági bizonyítványnak a tartalma megfelel az Adatvédelmi Törvény 5. § (2) bekezdésének, amely kimondja, hogy csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig, ugyanis ezen hatósági bizonyítvány kibocsátásának célja kifejezetten a korábbi személyazonossággal való folytonosság bizonyítása. Ettől eltérően a kibocsátás célja azonban sem az új személyi igazolvány, sem az új anyakönyvi kivonat, sem a Határozat esetén nem a nem- és névváltoztatás tényének igazolása, így ezen okiratok az Adatvédelmi Törvény rendelkezései alapján a nem- és névváltoztatás tényére vonatkozóan semmilyen adatot nem tartalmazhatnak.

Esetemben a Önkormányzat Polgármesteri Hivatala anyakönyvvezetője által 2011. március 31-én kiállított hatósági bizonyítvány közhitelesen tanúsítja a névváltozás tényét. Ugyanakkor hangsúlyozom, hogy az Adatvédelmi Törvény fent idézett rendelkezéseivel összhangban a névváltozás tényére semmiféle utalás nincs sem a számú új személyigazolványomban, sem az névváltozás következtében lecserélt érettségi bizonyítványomban, sem pedig egyetemi diplomámban.

Analógiaként úgy vélem, hogy mindezek alapján a Határozat sem tartalmazhatna semmilyen adatot, amelyből a nem- és névváltoztatás ténye harmadik személy előtt nyilvánvalóvá válik.

Mivel a Határozat rendelkező részének negyedik bekezdése és indokolásának első mondata mégis tartalmaz erre vonatkozóan adatot, ezért a Határozat jelen szövege a fentiek alapján sérti az emberi méltósághoz való jogom és az információs önrendelkezési jogom. Továbbá a Határozat nemi identitás alapján történő közvetett hátrányos megkülönböztetést valósít meg. Tekintettel arra, hogy a magyar társadalom széles rétegei a transznemű személyekkel szemben jelentős előítéletekkel viseltetnek, tartok attól, hogy a Határozat változatlan megszövegezéssel való felhasználása során nagy eséllyel válhatok hátrányos megkülönböztetés áldozatává is.

4. Kérelem

Mindezek alapján kérem, hogy a Határozat jelen fellebbezéssel érintett részeit, azaz a Határozat rendelkező részének negyedik bekezdését és a Határozat indokolásának első mondatát, a tisztelt Hivatal a Határozatból törölni szíveskedjen, és a Határozatot ezen módosításoknak megfelelő megszövegezéssel, de érdemben a Határozattal azonos tartalommal, és az OTH//2010. számú alaphatározatnak megfelelő tartalommal részemre ismételten megküldeni szíveskedjen.   

, 2011. június 20.

Üdvözlettel:

Dr.

Témák