HIV/AIDS kockázatos viselkedés budapesti homo-vagy biszexuális férfiaknál

Csépe Péter dr.1, Yuri A. Amirkhanian dr.2,3, Jeffrey A. Kelly dr.2,
Timothy L. McAuliffe dr.2, Mocsonaki László4 és Forrai Judit dr.1

1Semmelweis Egyetem, Közegészségtani Intézet, Budapest
2 Center for AIDS Intervention Research (CAIR), Department of Psychiatry and Behavioral
Medicine, Medical College of Wisconsin, Milwaukee, USA
3 Faculty of Sociology, St. Petersburg State University, Petersburg, Russia
4 "Háttér" - Baráti Társaság a Melegekért, Budapest

 

HIV/AIDS kockázatos viselkedés budapesti homo-vagy biszexuális férfiaknál

 

Köszönetnyílvánítás:

A kutatást a következő grantok tettek lehetővé: Center grant P30-MH57226 és grant RO1-
MH57631; mindkettőt az 'National Institute of Mental Health (Egyesült Államok) ítélte meg.
A D43-TW01028 grant a Fogarty International Center, National Institutes of Health
(Egyesült Államok) adománya.
Köszönjük a 'Háttér Társaság' felbecsülhetetlen értékű segítségét, melyet elsősorban a
vizsgálat előkészítésében és a terepmunkában tapasztalhattuk. Úgyszintén köszönjük a
felvételben résztvevő bárok tulajdonosainak és személyzetének közreműködését. Végül, de
nem utolsósorban köszönet illeti a kérdőív minden egyes kitöltőjét!

Összefoglalás

A HIV fertőzés és az AIDS betegség egyre növekvő népegészségügyi problémát
jelent Közép- és Kelet-Európa számos országában. Magyarországon, több szomszédos
országhoz hasonlóan, a HIV fertőzöttek legnagyobb része homoszexuális vagy biszexuális
férfi. Mindazonáltal igen kevés kutatás foglalkozott mostanáig ezen populáció kockázatos
szexuális gyakorlatával és ennek jellemzőivel. Jelen vizsgálatunk során 469
homoszexuális/biszexuális férfi HIV/AIDS-szel kapcsolatos tudását, attitűdjét és
magatartását mértük fel az általuk látogatott szórakozóhelyeken, önkitöltős kérdőívek
segítségével. A kockázatos magatartásra utaló adataink közül kiemeljük, hogy a válaszolók
több, mint fele a kérdőív kitöltését megelőző három hónapban nem használt óvszert anális
közösülés során. Behatoló anális közösülésnél a férfiak 40%-a, míg befogadó anális
közösülésnél 50%-a nem védekezett. A válaszolók negyedének több szexuális partnere is volt
az említett három hónapos időszakban. A férfiak 17%-a fogadott el, vagy adott pénzt
szexuális szolgáltatásért. A válaszolók 26%-a számolt be arról, hogy nőpartnere volt a
megelőző egy év során, de csak a vaginális közösüléseknél 23% használtak óvszert.
Többváltozós módszerekkel igazoltuk, hogy kockázatos magatartást prognosztizál a kondom
hozzáférhetőségének hiánya, a kockázat csökkentésére irányuló szándék erőtlensége, a
biztonságos szexuális gyakorlattal kapcsolatos-negatív attitűd, tartós párkapcsolatban élés és
a biszexuális orientáció. A felmérés eredményei alapján kijelenthetjük, hogy igen sürgető
feladat HIV prevenciós programok szervezése Magyarországon a fokozott kockázatnak kitett
közösségekben.

Kulcsszavak: homoszexuális/biszexuális férfiak - HIV/AIDS - kockázatos viselkedés -
szexuális magatartás - megelőzés

HIV Risk Behavior among Gay and Bisexual Men in Budapest, Hungary
Abstract

HIV is a growing public health threat in Central and Eastern Europe. In Hungary and
a number of other countries, men who have sex with men (MSM) account for a high
proportion of HIV infections. However, there has been very little systematic study of the
sexual risk practices and characteristics of MSM in this region. This study surveyed 469
MSM recruited in Budapest gay community venues in June, 2001. Fifty of men engaged in
unprotected anal intercourse (UAI) in the past three months. Forty percent of men’s insertive
and 50% of their receptive acts were unprotected, and 25% had multiple AI partners in the
past 3 months. 17% of MSM exchanged sex for money, 26% had female partners in the past
year, and condoms were used in only 23% of their vaginal intercourse occasions.
Multivariate analyses showed that high-risk behavior was predicted by not having condoms
available when needed, weak risk reduction intentions, negative attitudes toward safer sex,
being in a steady relationship, and having a bisexual orientation. Community-based HIV
prevention programs focused on the needs of gay or bisexual men in Central and Eastern
Europe are urgently needed.
Key Words: Hungary - gay men - HIV risk behavior - sexual practices - prevention

Bevezető

Egyes becslések szerint a HIV fertőzöttek száma a világon 2000 végére meghaladta a
30 milliót. Magyarország, több közép-kelet-európai országhoz hasonlóan, az enyhén fertőzött
országok közé tartozik. A HIV fertőzöttek kumulatív száma 2001. március 31-én 898 volt,
míg az AIDS betegek száma kevesebb, mint 400. 1985 óta a betegség 200 áldozatot követelt.
A Magyarországon diagnosztizált AIDS betegek túlnyomó többsége (72 százaléka) fiatal,
homoszexuális vagy biszexuális férfi. A legtöbb fertőzött Budapesten és környékén él. A
térség egyes országaiban, például Ukrajnában és Romániában tapasztalható magas HIV
incidencia és az egyre jelentősebb migráció kedvezhet a HIV/AIDS járvány gyorsabb
terjedésének. Mindehhez hozzájárulhat a prevencióra fordított források csökkenése is.

Bár Magyarországon és a környező országokban a HIV fertőzés leggyakoribb módja
a homoszexuális kapcsolat, mindmáig kevés kutatás foglalkozott a kockázatos szexuális
magatartással. Egy 2000-ben végzett szentpétervári vizsgálat szerint az orosz homoszexuális
vagy biszexuális férfiaknál igen gyakori a kockázatos szexuális magatartás: jelentős azok
száma, akiknek több partnerük van, ritkán használnak kondomot, sokan nyújtanak pénzért
szexuális szolgáltatást. Tóth László 1994-ben az erre önként vállalkozók körében kérdőíves
adatfelvételt végzett. A 'Mások' című homoszexuális magazinhoz csatolt kérdőívet 308-an
küldték vissza. Ez a módszer természetesen nem tette lehetővé a reprezentatív mintavételt. A
vizsgálat alapján el lehet mondani, a melegek viszonylag jól tájékozottak a HIV/AIDS
problémával kapcsolatosan, kockázatmérséklő magatartást viszont kevesen folytatnak. A
vizsgálatban résztvevők legnagyobb részének egy év során több, körülbelül felének pedig
hatnál is több szexuális partnere volt. A válaszolók 84 százalékának volt alkalmi partnere,
egyharmada nem használt kondomot anális közösülés során. Mindazonáltal szexuális
gyakorlatuk jóval preventívebb, mint a heteroszexuális pároké. Hozzá kell tennünk, hogy a
válaszadók magas társadalmi státuszú meleg férfiak voltak, ezért az eredmények a
HIV/AIDS kockázat szempontjából az átlagosnál bizonyára kedvezőbb képet mutattak.

1996-ban az ÓVEGYLET Alapítvány HIV/AIDS megelőzési programját felmérő
munkacsoport végzett felmérést budapesti homoszexuális közösségekben, melynek során
656-an válaszoltak a betegséggel és a szexuális magatartással kapcsolatos tudásra, attitűdre
és gyakorlatra vonatkozó kérdésekre. Az előzőekben említett vizsgálat eredményeihez
hasonlóan, túlnyomó többségük AIDS-szel kapcsolatos tudása megfelelő volt, de a
kockázatos
magatartásformák előfordulása mégis gyakori volt. Ebben a vizsgálatban a
homo és biszexuális férfiak átlagosan évi 13 alkalmi és 4 állandó
partnerről számoltak be. Szinte
valamennyi válaszadó tisztában volt a gumióvszer védőhatásával, 28 százalékuk ezzel
kapcsolatos attitűdje azonban negatívnak mondható.

A fentiekből kitűnik, hogy kevés megbízható információ áll rendelkezésünkre a HIV
járvány által leginkább érintettek szexuális magatartásáról. Fontos ugyanakkor, hogy a
kockázatos magatartást befolyásoló pszichoszociális tényezőket is megértsük. A kockázatos
magatartással kapcsolatos elméletek a tudás, attitűd, magabiztosság és felfogott
(percived)csoportnormák fontosságát hangsúlyozzák, mint ezen magatartás lehetséges
meghatározóit illetve befolyásolóit. Ha meghatározzuk a kockázatos magatartást befolyásoló
tényezőket lehetőségünk nyílik arra, hogy megfelelő kockázatcsökkentő intervenciót
fejlesszünk ki.

Anyag és módszerek

Helyszínek és résztvevők

A felmérésre 2001. júniusában került sor Budapesten. Ennek során 469 önmagát
homoszexuálisnak vagy biszexuálisnak valló, 18 éven felüli meleg töltötte ki a szexuális
magatartásra, tudásra és attitűdre vonatkozó kérdéseket tartalmazó kérdőívet a város meleg
közössége által használt találkozóhelyeken. A társadalmi liberalizációt megelőzően a meleg
férfiaknak kevés lehetőségük volt a nyilvánosság előtti kapcsolattartásra. Csak az elmúlt
évtized során nőtt meg a meleg találkozóhelyek száma, váltak ezek nyíltabbá, ugyanakkor
megjelentek közösségi, nem-kormányzati szervezetek is.

A vizsgálatot négy meleg bárban és egy fürdőben végeztük a meleg közösség
legjelentősebb civil szervezetével, a "Háttér Egyesülettel" szorosan együttműködve. Olyan
mintavételi módszert használtunk, mely alkalmas volt arra, hogy reprezentálja a meleg
szórakozóhelyre járó férfiakat. A felmérés mintavételi keretét úgy alakítottuk ki, hogy
minden egyes találkozóhely esetében előre meghatároztuk azon napokat, amikor a legtöbb
vendég volt várható. Az adatfelvételt két éjszaka során végeztük el, a szórakozóhelyeken így
összesen 8 alkalommal vettünk mintát. Az adatfelvételek többsége hétvégén történt, mert
akkor volt a bárokban a legtöbb látogató. Egy felmérés az adott helyszínen mintegy 3-4 órán
keresztül tartott.

Adatgyűjtési módszerek

A felméréshez önkitöltős kérdőívet használtunk, melynek angol és orosz nyelvű
változatait korábbi vizsgálatokban validálták. A magyar nyelvű változat a kulturális
adaptáció szabályainak megfelelően készült el, így validnak tekinthető. A helyszíni
adatgyűjtést végző csapat a fentebb említett civil szervezet tagjaiból állt, a munkát a
Semmelweis Egyetem tudományos munkatársai ellenőrizték. Az első adatgyűjtési nap előtt a
terepmunkát végző csapatok a vizsgálatot felügyelők által vezetett előkészítő
foglalkozásokon vettek részt. A csapattagoknak megtanították, hogyan közelítsék meg a
klubokba belépő férfiakat, hogyan magyarázzák el nekik a felmérés célját, valamint azt, hogy
hangsúlyozzák: a résztvevők névtelenek maradnak. Ezeken a foglalkozásokon az
adatgyűjtésre standard mintavételi protokollt alakítottunk ki.

A találkozóhelyekre belépő férfiakat személyesen kérték fel a vizsgálatban való
részvételre. Mindenkitől megkérdezték, hogy előzőleg már kitöltötte-e a kérdőívet. Ha igen,
akkor nem tölthette ki újra. A kérdőívek kitöltésére való ösztönzésként a résztvevők
óvszereket, valamint a meleg civil szervezetről és az AIDS-ről szóló tájékoztató anyagokat
kaptak.

A kérdőív kitöltése előtt a résztvevők elolvasták és aláírták a beleegyezési
nyilatkozatot, amely ismertette a vizsgálat célját, megnevezte a vizsgálatot végző
intézményeket, és hangsúlyozta a válaszok névtelenségét. Ezt a nyilatkozatot a kérdőívtől
elkülönítve kezeltük. A résztvevők maguk tették be kitöltött kérdőíveiket egy borítékba,
leragasztották a borítékot, és egy dobozba helyezték. Az adatfelvételt végző csapattagok jelen
voltak a helyszíneken, szükség esetén az értelmezést célzó magyarázatokkal segítettek a
kérdések megválaszolásában. A kérdőív kitöltéséhez az esetek többségében 20 percnél
kevesebb időre volt szükség. A találkozóhelyek nem magyar látogatói nem
vettek részt a felmérésben. A felkért férfiak több, mint 80%-vállalta a
kérdőív kitöltését, a válaszolási
arány a kérdezés színhelytől és időpontjától függött (kevesebb választ kaptunk a fürdőkben,
kevesebben válaszoltak éjjel 1 óra után).

Demográfiai jellemzők

A résztvevőktől a kérdőívben megkérdeztük korukat, iskolai végzettségüket és
foglalkozásukat. A válaszadókat kértük, hogy adják meg szexuális irányultságukat, mely
lehetett homoszexuális, biszexuális vagy heteroszexuális, kérdeztük azt is, van-e állandó
partnerük. Úgyszintén megkérdeztük, hogy kezelték-e őket bármiféle nemi úton terjedő
betegséggel (STD), és ha igen, akkor hány alkalommal. Kérdés szerepelt arról, hogy voltak-e
már valaha HIV vizsgálaton, és ha igen, az eredmény negatív vagy pozitív volt-e.

Kockázatot jelentő szexuális magatartás

A válaszadók beszámoltak arról, hogy az egész életük során és az elmúlt évben hány
férfi és női partnerük volt. Megkérdeztük, hogy a válaszadó jelenleg kizárólagos nemi
kapcsolatot folytat-e egy másik férfivel, és ha igen, akkor hány hónap múlt el azóta, hogy
valaki mással közösült.

Kértük a válaszadótól, hogy közölje férfi és női partnerei számát az elmúlt három
hónapban. Válaszoltak arra is, hogy ebben az időszakban hány alkalommal és hány férfivel
folytattak befogadó illetve behatoló anális közösülést. Az anális közösülésről beszámolók 11
pontos skálán (0%-tól 100%-ig) jelölték meg, hogy a befogadó vagy behatoló aktus során
milyen arányban használtak óvszert. Azt is megkérdeztük, hogy a legutóbbi anális
közösülésükkor használtak-e óvszert. Ezzel párhuzamosan az elmúlt három hónap során női
partnerekkel folytatott vaginális és anális közösülésekről is kértünk információkat. Végül azt
kérdeztük meg, hogy adtak-e vagy fogadtak-e el pénzt esetleg értéktárgyat férfivel folytatott
szexuális kapcsolatértért cserébe.

AIDS kockázatot jelentő magatartás

A vizsgálat résztvevői az "igen", "nem", "nem tudom" választási lehetőségek
segítségével kilenc olyan állítás helyességéről ítélhettek, melyek a HIV-fertőzés kockázatával
járó magatartásra, valamint a kockázatcsökkentési lépésekre vonatkozó gyakorlati tudásra
vonatkoztak. Így például megkérdeztük, hogy az óvszer nélküli anális közösülés nagyobb
veszélyt jelent-e a HIV fertőzésre, hogy síkosító anyagként olajos síkosító anyagot
használjunk-e, hogy a külsőről meg lehet-e állapítani, hogy valaki HIV pozitív, valamint azt,
hogy a gondos mosakodás hatékonyan véd-e a HIV-fertőzéstől. Egyes állításokat az
automatikus válaszok okozta torzítás miatt negatív formában szerepeltettük. A válaszokat
nullától 9-ig pontoztuk.

Magatartásváltoztató szándék a kockázat csökkentésére

Az "igen", "nem tudom" és "nem" válaszadási lehetőségek segítségével a válaszadók
jelezték, hogy mennyire értenek egyet a biztonságosabb szexuális magatartásra vonatkozó
szándékuk erősségét vizsgáló öt megállapítással. Például "Feltétlenül csak biztonságosabb
szexet fogok alkalmazni a következő szexuális partneremmel", "Vissza fogom utasítani a
nemi közösülést, ha túl részeg vagy túl drogos vagyok a biztonságosabb szexhez", "Ha
partnerem fiatal és vonzó, akkor nem fogok biztonságosabb szexet alkalmazni". A
pontszámok 5 ponttól (leggyengébb magatartásváltoztatási szándék) 15 pontig terjednek
(legerősebb szándék).

A biztonságosabb szexszel kapcsolatos attitűd

A válaszadók három pontos skálán jelezték egyetértésük fokát az óvszerhasználatra és
a biztonságosabb szexszel kapcsolatos attitűdre vonatkozó nyolc megállapítással. Például:
"Az óvszer használata nagyon élvezetes lehet", “A biztonságosabb szex izgató szexuális
játékká teszi az aktust ", "Az óvszer a partnerek közötti bizalom hiányát jelzi". A pontszámok
8 és 24 pont között változnak, a magasabb pontszámok pozitívabb attitűdre utalnak.

Az óvszer és a biztonságosabb szex elfogadottsága

A válaszadók három pontból álló skálán válaszoltak arra az öt megállapításra, hogy a
biztonságosabb szex alkalmazása mennyire elfogadott norma a kortársak és a szexuális
partnerek között. Például: "A biztonságosabb szex nagyon népszerű a barátaim körében",
"Barátaim a biztonságosabb szexről többet beszélnek, mint alkalmazzák". A skálán 5 tétel
szerepel, a pontszámok 5-től 15-ig terjednek. A nagyobb pontszámok erőteljesebb
elfogadottságot mutatnak.

Önerőből történő kockázatcsökkentés (self-efficacy)

Hét megállapítás mérte a válaszadók önbizalmát (self-efficacy) arra vonatkozóan,
hogy el tudják kerülni a kockázatos szexuális magatartást. Például: "Könnyen tudok
barátaimmal beszélni a biztonságosabb szexről és az óvszerekről", "Tudok óvszert vásárolni
anélkül, hogy zavarba jönnék". A résztvevők minden megállapításra "igen", "némiképp"
illetve "nem" választ adhattak. A pontszámok 7-től 21-ig terjedhettek, a nagyobb pontszámok
nagyobb önbizalmat tükröznek.

Alkoholfogyasztás, kábítószer-használat

Vizsgáltuk az alkoholfogyasztás mértékét és a tiltott kábítószerek használatát.
Megkérdeztük, hogy fogyasztanak-e, ha igen mennyi és milyen alkoholt hetente, használtake
tiltott kábítószert az elmúlt három hónapban, és ha igen, akkor hányszor használták ezeket
ezen időszak alatt. A kábítószerek közül külön megemlítettük az injekciós drogokat, az
ecstasy tablettát, kokaint, marihuánát és a hallucinogén szereket.

Személyes kapcsolat HIV fertőzöttel vagy AIDS-beteggel

A válaszadókat megkérdeztük, hogy ismernek-e személyesen bárkit, aki HIVfertőzött
vagy AIDS-beteg. Igenlő válasz esetén megmondták azt is, hogy hány HIV/AIDS
beteget ismernek.

Óvszerhasználat

A résztvevőket megkérdeztük, hogy van-e elég pénzük óvszer-vásárlásra, vásároljáke
rendszeresen, és van-e mindig kéznél, ha szükség van rá. Megkérdeztük azt is, hogy tudjáke,
hogyan kell kiválasztani a megfelelő óvszert és síkosító-szert valamint, azt hogy mennyire
fontos számukra az óvszer.

Mindegyik, több tételből álló skála esetében kiszámítottuk a Cronbach-alpha
együtthatók értékét. Ezek 0.50 - 0.63 között változtak, tehát abban a tartományban
helyezkedtek el, mely a terepen felvett, öt-nyolc tételből álló rövid skálák esetében várható
volt. Mindazonáltal kérdőív későbbre tervezet átdolgozásával javítani kívánjuk a Cronbachalpha
értékét.

Statisztikai elemzés

A felmérés adatait megfelelő minőségbiztosítással vittük számítógépre. A deskriptív
analízis során frekvenciákat, átlagot, mediánt, standard deviációt számítottunk. A magas
kockázati viselkedéshez tartozó tényezőket egyváltozós elemzéssel vizsgáltuk:
összehasonlítottuk azon férfiakat, akik beszámoltak védekezés nélküli anális közösülésről az
elmúlt három hónap során, azokkal, akik nem. T teszttel hasonlítottuk azokat a csoportokat,
ahol normális eloszlású folyamatos változók voltak. Mann-Whitney U-tesztet használtunk az
eltérő eloszlású változókra, χ2 tesztet a dichotom változókra. Védekezés nélküli anális
közösülést azon férfiaknál állapítottunk meg, akik beszámoltak anális közösülésről, és
ugyanakkor 100%-nál kevesebb kondomhasználatot jelentettek. Az egyváltozós elemzéseket
követően log-regressziós analízist használtunk azon célból, hogy meghatározzuk az alábbi
két, dichotom módon mért kockázatos magatartásformához vezető tényezőket: (1) legalább
egy anális közösülés történt az elmúlt 3 hónapban kondom használat nélkül (2) nem használt
kondomot a legutóbbi analis közösülés során. Ezt az elemzést külön-külön elvégeztük a
befogadó és a behatoló analis közösülés esetében. Többváltozós lineáris regressziós
analízissel határoztuk meg, hogy mi befolyásolja a kondomhasználat gyakoriságát az analis
közösülések során. Ezt az elemzést szintén külön elvégeztük a befogadó és a behatoló analis
közösülés esetében.

Eredmények

A résztvevők demográfiai jellemzői

A mintában szereplő férfiak átlagos életkora 29,2 év volt. A résztvevők 44%-a fejezte
be a középiskolát, 40%-ának volt főiskolai végzettsége; a többiek általános iskolai vagy
szakiskolai végzettséggel rendelkeztek. A férfiak 88%-a állt alkalmazásban, főként szellemi
(61%) illetve fizikai dolgozóként (16%). Bár a mintában szereplő minden férfi azt válaszolta,
hogy élete során valamikor volt szexuális kapcsolata férfivel, szexuális irányultságuk
nagyobb változatosságot mutatott: a válaszolók 75%-a homoszexuálisnak, 42%-a
biszexuálisnak, 1%-a heteroszexuálisnak tartotta magát. A mintában résztvevők 19%-a
mondta azt, hogy kezelték a múltban nemi úton terjedő betegség miatt. A nemi úton terjedő
betegséggel kezelt férfiak közül a korábbi kezelési események átlagos száma 1,8 volt. A
férfiak 73 százaléka volt már HIV vizsgálaton valamikor régebben, 97% eredménye akkor
negatív volt. Harminckilenc százalék válaszolta azt, hogy személyesen ismer HIV fertőzött
vagy AIDS beteg személyt.

HIV fertőzés kockázatát növelő szexuális magatartási szokások

Az 1. táblázat mutatja a mintában talált HIV-fertőzés kockázatát fokozó magatartási
szokásokat. A válaszoló férfiaknak számos férfi partnerük volt életük során, úgy az elmúlt
évben, mind az elmúlt három hónapban. Az átlagérték és a medián közötti jelentős eltérés a
szexuális tevékenység változatosságát jelzi. Példa erre, hogy a résztvevők válasza alapján az
elmúlt három hónap során a férfi partnerek számtani átlaga 39, míg a medián értéke csak 5
volt.

A válaszadók 50%-a közösült análisan legalább egyszer az elmúlt három hónap során.
A védekezés nélküli anális közösülés igen gyakori volt. A válaszadók 40%-ának behatoló
anális közösülési aktusai az elmúlt három hónap során védekezés nélkül történtek és a
befogadó anális közösülések 50%-ában nem használtak óvszert. A férfiak 25%-a közösült
análisan több mint egy férfi partnerrel az elmúlt három hónap során. A válaszadók tizenhét
százaléka válaszolta, hogy pénzért vagy értéktárgyért árusította magát, és ugyanennyien
válaszolták, hogy fizettek a szexért.

Gyakorinak találtuk a biszexuális magatartási gyakorlatot. A résztvevők több mint
77%-a közösült női partnerrel élete valamelyik szakaszában. Az elmúlt év tekintetében a
megkérdezettek 26%-ának volt női partnere, 14%-a közösült vaginálisan az elmúlt három
hónap során. A biszexuális férfiak óvszerhasználati szintje alacsony volt női partnerrel való
közösülés esetén, a vaginális közösülések csupán 23%-ában védekeztek óvszerrel.

A résztvevők kb. 20%-a számolt be arról, hogy tiltott kábítószert használt az elmúlt
három hónap során. A leginkább használt kábítószer a marihuána és az ecstasy tabletta volt.
Csupán öten válaszolták azt, hogy injekciós kábítószert fecskendeztek be maguknak az
elmúlt három hónap során.

A HIV fertőzés kockázatának ismerete

A résztvevők átlagosan 75%-át válaszolták meg helyesen azoknak a kérdéseknek,
amelyek a HIV-fertőzés kockázatára és a kockázatot csökkentő lépésekre vonatkozó
gyakorlati tudást vizsgálták (9 kérdésből az átlag 6,75). Számos területen találtunk a
kockázattal kapcsolatosan téves elképzeléseket. A résztvevők kb. 52%-a nem tudta, hogy az
óvszert nem szabad olajjal vagy vazelinnel síkosítani. A válaszolók 37%-a hitte azt, hogy az
aktus utáni gondos mosakodás megvédi az embert a HIV-fertőzéstől. A megkérdezettek
33%-a hitte azt, hogy a kinézetről meg lehet állapítani azt, hogy valaki HIV- pozitív. A
válaszolók 31% úgy gondolta, hogy olyan partnerekkel, akik azt mondják magukról, hogy
HIV negatívak, nem kell biztonságosabb szexet alkalmazni.

Azon
férfiak egyváltozós összehasonlítása, akik folytattak, illetve nem
folytattak az elmúlt három hónap során védekezés nélküli anális
közösülést

Összesen 310 férfi adott megfelelő részletességű információt arra vonatkozóan, hogy
milyen arányban használtak óvszert a behatoló illetve befogadó aktusok során. Ebből meg
lehetett határozni, hogy folytattak-e védekezés nélküli anális közösülést. Összesen 235 férfi
(76%) folytatott védekezés nélküli anális közösülést partnerével ezen időszak alatt, míg 75
férfi (24%) nem. A 2. táblázatban láthatók azon egyváltozós elemzések eredményei, amelyek
a szignifikáns eltérést mutató változókra vonatkozóan hasonlítják össze a nagy- illetve a kis
kockázatú csoportokat.

A táblázatból jól látható, hogy a veszélyeztetett és a nem veszélyeztetett férfiak
szignifikáns eltérést mutattak az AIDS-el összefüggő pszihoszociális jellemzőket mérő
minden skálán. A védekezés nélküli anális közösülést (UAI) folytató férfiaknak alacsonyabb
volt az AIDS kockázatot jelentő magatartásra vonatkozó tudása (p=0.05) és kevésbé
szándékoztak változtatni a kockázatot jelentő magatartáson (pakik az elmúlt három hónap során tartózkodtak a nagy kockázatot jelentő szexuális
magatartástól. Ugyanakkor negatívabb attitűdöt mutattak az óvszer és a biztonságosabb szex
tekintetében (pnormákat fogadtak el (pkockázatcsökkentésük (p

A 2. táblázat a kockázati-szintű csoportok szexuális magatartását jelző egyéb
mutatószámok közötti különbségeket is bemutatja. Az elmúlt három hónap során védekezés
nélküli anális közösülést folytató férfiaknak egész életük során több férfi partnerük volt
(p=0.04) és általában több férfi partnerük volt az elmúlt három hónap során is (p=010). A
nagyon veszélyeztetett férfiak több befogadó anális aktusban vettek részt az elmúlt három
hónap során mint az óvatosabb férfiak (p=0.002). Az anális közösüléseknél több különböző
férfi esetében voltak ők a befogadó partnerek (p=0.02) az elmúlt három hónap során, és több
különböző férfi esetében általában ők voltak a behatoló partnerek (p=0.09) ugyanezen
időszak során.

A védekezés nélküli anális közösülést folytató férfiak eltérő szinten vannak az
óvszerhez való hozzájutás és tapasztalat, valamint az óvszer jelentőségének megértésével
kapcsolatos területeken. A veszélyeztetett csoportban található férfiak gyakrabban mondták
azt, hogy nincs elég pénzük óvszer vásárlására (p=0.05), kevésbé rendszeresen vásárolnak
óvszert és az óvszer nem állt rendelkezésükre, amikor szükség volt rá (pkedvelték, illetve nem tartották fontosnak az óvszert (phogy hogyan kell az óvszert használni (p=0.01). A kockázatos magatartást folytató férfiak
kisebb valószínűséggel válaszolták azt, hogy valaha már voltak HIV vizsgálaton (p=0.05).

Többváltozós
vizsgálat védekezés nélküli anális közösülésekről ,és arról,
használtak-e óvszert a legutóbbi behatoló illetve befogadó anális
közösülésnél

A 3. táblázatban a lépcsőzetes log-regressziós analízis eredményei láthatók, amely
jelzi a védekezés nélküli anális közösülés előfordulását az elmúlt három hónapban. Látható a
táblázatból, hogy a 3 lépéses modell szignifikánsan jelezte a nem biztonságos magatartást. A
kockázatcsökkentő magatartásra való gyengébb változtatási szándék (esélyhányados: 1.56),
az a tény, hogy nem áll rendelkezésre óvszer, amikor szükség lenne rá (esélyhányados: 6.25),
valamint az óvszer és a biztonságosabb szex tekintetében kevésbé pozitív attitűd
(esélyhányados, OR:25) egymástól függetlenül társítható a védekezés nélkül folytatott anális
közösüléshez. A modell a résztvevők 77%-át osztályozta helyesen kockázati csoportba való
tartozásuk szerint.

A 3. táblázat bemutatja annak a log regressziós analízisnek az eredményeit is, amely
azt modellezi, hogy használtak-e óvszert a válaszadó legutóbbi behatoló illetve befogadó
anális közösülése során. Az utolsó behatoló anális közösülés esetében az óvszer használatát
azzal jelezték előre, hogy állt-e rendelkezésre óvszer amikor arra szükség volt
(esélyhányados, OR:3.35), élete során valamikor részt vett-e HIV- vizsgálaton
(esélyhányados, OR: 2.45), kockázatcsökkentő magatartásra való változtatási szándék
erősebb-e (esélyhányados, OR 1.20) valamint volt-e alkoholfogyasztás az elmúlt hét során
(esélyhányados, OR: 2.43). A modell a válaszadók 86%-ánál helyesen jelezte az utolsó
behatoló anális közösülésnél való óvszerhasználatot. A válaszadó utolsó befogadó anális
közösülésénél való óvszerhasználatot egy egyenlettel jeleztük előre, melyben szerepel a
kockázatcsökkentő magatartásra való erősebb változtatási szándék (esélyhányados, OR:1.38),
a jelenlegi állandó kapcsolat hiánya (esélyhányados, OR:2.13), az óvszerrel és a
biztonságosabb szexszel kapcsolatos pozitívabb attitűd (esélyhányados, OR: 1.13), fiatalabb
kor (esélyarány=1.05) valamint hogy kéznél van az óvszer amikor szükséges van rá
(esélyarány=2.26). Ez a modell pontosan előre jelzete a résztvevők 75%-ának az besorolását,
hogy használtak-e óvszert az utolsó befogadó anális közösülésnél.

Többváltozós
elemzés annak előrejelzésére, hogy az elmúlt három hónap során az
anális közösülések milyen százalékában használtak óvszert

A 4. táblázat annak lineáris-regresszióanalízisnek eredményeit mutatja be, amely
előrejelzi, hogy a behatoló illetve befogadó anális közösülésnél milyen százalékban
használtak óvszert. Mindkét regressziós modell statisztikailag szignifikáns volt. Mindegyik
modellben ugyanazt az öt változót használtuk, de némileg eltérő sorrendben. Az illesztett
modellek az óvszerhasználat 32 illetve 24%-ára adnak magyarázatot. A behatoló illetve
befogadó anális közösülés során történő nagyobb mértékű óvszerhasználatot a
kockázatcsökkentési magatartásra való erősebb változási szándék, az óvszerre és a
biztonságosabb szexre vonatkozó pozitív attitűd, az állandó kapcsolat hiánya, a szükség
esetén rendelkezésre álló óvszer valamint az önmeghatározott, meleg és nem biszexuális
szexuális irányultság jelzi előre.

Megbeszélés

Magyarországon, és több más, közép-kelet-európai országban a homo-és biszexuális
férfiaknál fordul elő a HIV-fertőzések túlnyomó többsége, mindazonáltal kevés vizsgálatot
végeztek a kockázatot jelentő magatartási szokásokkal, valamint a kockázatot befolyásoló
tényezőkkel kapcsolatosan. Éppen ezért hiánypótlónak tekinthető felmérésünk, melynek
során reprezentatív, közösségi mintavételi módszert használtunk a férfiak közötti szexuális
kapcsolatok HIV fertőzéssel kapcsolatos kockázatának, és ezen kockázatok meghatározóinak
mérésére.

Vizsgálatunk megállapításai rámutatnak arra, hogy az érintett közösségben igen
gyakori a HIV/AIDS kockázatos magatartás. A mintában szereplő férfiak nagy része számolt
be a közelmúltra vonatkozóan kockázatos szexuális magatartásról, többek között védekezés
nélküli anális közösülésről. A befogadó anális közösülést folytató férfiak között a
közösülések csupán 50%-ában használtak óvszert, behatoló aktusnál a férfiak 40%-át védte
óvszer. Mindezekből egyértelműen következik, hogy igen nagy szükség van meleg férfiak
számára szervezett HIV-megelőző programokra. Olyan területeken, ahol a HIV fertőzés
aránytalan módon koncentrálódik a férfiak közötti szexet gyakorlókra, a kockázatot jelentő
viselkedés ilyen aránya a melegek közösségében új megbetegedések előfordulásának
folytatódását vetíti előre. A kockázat azonban nem korlátozódik az azonos neműek közötti
kapcsolatokra: a melegek férfiak több, mint egynegyedének volt nőpartnere az elmúlt év
során. A férfiak közötti szexet gyakorlók alacsonyszintű óvszerhasználata a női partnerekkel
való közösülés során kiemelt kockázatot jelent.

A kockázati mutatók széles skáláján keresztül valamint többféle többváltozós
megközelítés alkalmazásával egy következetes tényezőhalmaz segítségével előre jelezhető a
biztonságosabb és a nem biztonságos magatartást. Ezek közül sok pszichológiai természetű
volt, beleértve a kockázatcsökkentési viselkedésre való változási szándék erősségét valamint
a biztonságosabb szexre vonatkozó attitűdöt. A pszichológiai tényezők mellett az óvszerhez
való hozzájutás és az óvszer hozzáférhetősége igazolódott a biztonságosabb magatartás
következetes meghatározójaként. A meleg találkozóhelyeken az óvszerek rendelkezésre
állása, forgalmazása és szociális marketingje jelenti a melegek számára tervezett, hatékony
HIV megelőzési program sarokpillérét. A kockázatos gyakorlatot folytató férfiak nagy része
azt mondta, hogy nem engedheti meg magának az óvszer vásárlását, ezért az óvszer ingyen
vagy alacsony költségen való meghatározó fontosságú. A nőkkel viszonyt folytató, magukat
biszexuálisnak tartó férfiak kockázata nagyobb. Ennek oka talán az, hogy alábecsülik
sebezhetőségüket. A megelőző programoknak ezért olyan hiedelmeket, attitűdöket és
kérdéseket kell megcélozniuk, melyek befolyásolhatják ezen férfiak között a kockázat
tudomásulvételét. Végül megállapítottuk, hogy a kockázatra vonatkozó meghatározó és
mindennapos félreértések is léteznek - így például a síkosító-szerek nem-megfelelő
használata, továbbá az a hiedelem, hogy a partnernek szerológia állapotára vonatkozó
kijelentésben meg lehet bízni, valamint az, hogy a HIV fertőzés megállapítható az illető
kinézetéből. A HIV megelőzési programok egyik fontos része kell hogy legyen ezen
valamint egyéb félreértéseknek a korrigálása.

A HIV-szeroprevalenciát ebben a mintában nem határoztuk meg. A férfiak csaknem
háromnegyede állította, hogy valamikor a múltban volt HIV vizsgálata, de csupán igen kis
hányaduk mondta azt, hogy fertőzött. Nem tudjuk azonban, hogy mikor vizsgálták meg őket,
és az sem biztos, hogy a HIV státuszra vonatkozó önbevallás az igazságot tükrözi.

Vizsgálatunkat bizonyos tényezők limitálták. Azok a férfiak kerültek be mintába, akik
a meleg közösség által kedvelt szórakozóhelyeket látogatták- Azok, akik nem járnak ezekre a
helyekre, különbözők lehetnek, így tehát eredményeink alapján nem általánosíthatunk a teljes
homo/biszexuális populációra. Mindazonáltal, azon férfiak, akik ezekre a helyekre járnak
(gyakran isznak, alkalmi kapcsolatokat létesítenek), olyan csoportot alkotnak, akik kiemelten
kockázatos magatartásúnak tekinthetők, ezért igencsak szükségük van HIV/AIDS prevenciós
programokra. Bár a kérdőívre adott válaszadási arány magas volt, meg kel említenünk, hogy
számos résztvevő az adott időszakra szexuális gyakorlatára vonatkozórészletes kérdésekre
nem szívesen válaszolt. Ez bizonyára okozott némi szelekciós hibát: mivel ez korrelációs
vizsgálat volt, képesek voltunk arra, vizsgáljuk a statisztikai összefüggést a pszichológiai
jellemzők és a kockázatos magatartás között, de ok-okozati összefüggést nem tudtunk
determinálni. Végezetül megjegyezzük, hogy mint a legtöbb HIV/AIDS magatartással
foglalkozó vizsgálat, ez is a válaszadók válaszaira hagyatkozott, őszinteségükben bízott.
Elképzelhető, hogy valóságosnál kevesebb stigmatizáltnak tartható viselkedésmintát
jelentettek, vagy egyszerűen nem emlékeztek pontosan bizonyos dolgokra. A fentebb említett
hibaforrások hatását azzal csökkentettük, hogy névtelen kérdőívet használtunk, és rövid
időszak szexuális gyakorlatáról kértünk válaszokat.

Közép-Kelet-Európában jelentős kulturális, szociális változások zajlottak az elmúlt
években, mely nemcsak a HIV/AIDS elterjedésére hatott negatívan, hanem számos más
népegészségügyi problémát is okozott. Magyarországon a társadalmi és politikai reformok
előbb kezdődtek, mint a volt szocialista országokban. Bár az ország gazdasága fejlődik, a
makrogazdasági mutatók jók, a népegészségügyi helyzetet jelző számok egyáltalán nem
kedvezőek. Ez különösen olyan betegségekre igaz, melyek összefüggésben állnak
magatartási faktorokkal, mint például a kardiovaszkuláris betegségek, májcirrózis, tüdőrák.
Köztudomású, hogy HIV/AIDS is olyan betegség, mely terjedését magatartással összefüggő
tényezők befolyásolják. Mivel ez a betegség régiónk országait, így Magyarországot is
fenyegeti, az egészség megőrzését elősegítő életvitel népszerűsítése mellett komoly figyelmet
kell fordítani mind a HIV vírus terjedésének megakadályozása.

Táblázatok

1. táblázat. HIV kockázattal kapcsolatos magatartási minták budapesti homo/biszexuális érfiakban (n=469)

 
 Gyakorisági változók
Kategorikus
változók,
%

Kockázati jellemzők
 Középérték
(SD)
 Medián
(IQR)

 Szexuális magatartás férfiakkal:
 
 
 

 Partnerek száma élete során

 161.8(793.7)
 20.0(50.0)
 

 Partnerek száma az elmúlt évben

 38.5(337.1)
 5.0(8.0)
 

 Partnerek száma az elmúlt három hónapban

  11.5(142.2)
 1.0(2.0)
 

Védekezés nélküli anális közösülésről beszámolók
százalékos száma az elmúlt három hónapban

 
 
 50.1%

Védekezés nélküli anális közösülések száma az
elmúlt három hónapban

 
 
 

 Behatoló anális közösülés

 1.14(4.83)
 0.00(0.30)
 

 Befogadó anális közösülés

  1.56(8.88)
 0.00(0.30)
 

Azok százalékos száma, akiknek az elmúlt három
hónapban több, mint egy anális partnerük volt

 
 
 25.0%

Behatoló anális közösülések (kondom használattal)
százalékos száma az elmúlt három hónapban

 59.8%(44.4)
 
 

Befogadó anális közösülések (kondom használattal)
százalékos száma az elmúlt három hónapba

 50.2%(46.0)
 
 

Pénzért szexuális szolgáltatást
nyújtók
Százalékos száma

 
 
 17.1%

Pénzért szexuális szolgáltatást
igénybevevők
Százalékos száma

 
 
 17.3%

Szexuális magatartás nőkkel:
 
 
 

Partnerek száma élete során

 
 
 77.3%

Partnerek száma az elmúlt évben

 
 
 26.0%

Partnerek száma az elmúlt három hónapban

 
 
 13.6%

Vaginális közösülés során elmúlt három hónapban
kondomot használók százalékos száma

 22.6%(38.0)
 
 

 

2. táblázat. Az elmúlt 3 hónapban az anális közösülés során védekező illetve nem védekező férfiak egyváltozós összehasonlítása

 
 Kockázati csoport
 
 

Változó
 Nem védekező
(n=235)
Középérték
(median) vagy %
Védekező
(n=75)
Közép
érték (median)
vagy %
Statiszti
ka (df)
p=

Skála változó:
 
 
 
 

AIDS kockázatos magatartás tudás
6.58 (7)
7.00 (7)
 MW=7515
0.05

Kockázatos magatartás megváltoztatására
irányuló szándék
12.24 (13)
13.89 (15)
 MW=4991

Attitűd 
 17.93 (18)
19.43 (19)
 MW=6022

Kondom és biztonságosabb szex felfogott
normák (pervived norms)
10.75 (11)
11.9 (12)
MW=5900

Kockázatcsökkentő magabiztosság (selfefficacy)
17.74 (18)
 19.07 (19)
 MW=5996

Szexuális magatartás jellemzői
Férfipartnerek száma élete során
 158.50 (20)
134.4 (30)
 MW=6025
0.036

Férfipartnerek száma az elmúlt 3 ónapban
17.74 (1)
 5.17 (2)
MW=7227
0.1

Férfipartnerek száma, akikkel behatoló
anális közösülése volt az elmúlt 3 ónapban
 2.85 (1)
 2.31 (1)
 MW=7056
0.09

Férfipartnerek száma akikkel befogadó
anális közösülése volt az elmúlt 3
hónapban
3.06 (1)
2.03 (1)
 MW=5722
0.02

Befogadó anális közösülések száma az
elmúlt három hónapban
4.77 (1)
3.18 (1)
MW=6006
 0.002

A kondom hozzáférhetősége, jelentősége
használatával kapcsolatos tapasztalat
Nincs elég pénze kondomvásárlásra
 10%
 0%
 χ2=7.90(1)
 0.005

Rendszeresen vásárol kondomot, amikor
szüksége van rá
63%
95%
χ2=27.40(1)
 

Nem szereti a kondomot, nem tartja
fontosnak
26%
 4%
χ2=16.80(1) 

Tudja, hogyan kell használni a kondomot
 19%
99%
χ2=6.05(1)
0.01

Volt valaha HIV tesztje
71%
83%
χ2=3.73(1)
0.05

Befejezte a középiskolát vagy a főiskolát
 80%
95%
 χ2=9.35(1)
0.0

 

3.
táblázat. Lépcsőzetes lineáris regressziós modell annak előrejelzésére,
hogy az elmúlt 3 ónapban történt-e anális közösülés férfival, és hogy
milyen gyakran asználtak kondomot az utolsó közösülés során

 
 
Nem-
standardizált
koefficiens
 
 
 
 

Step
Változó
 β
Std.
error
Exp (β)
Wald χ2
df
p=

 
Modell a védekezés nélküli anális közösülés előrejelzésére az elmúlt 3 hónapban1

 1
Kockázatot csökkentő magatartásra rányuló szándék
 - 0.439
 0.106
 0.64
 17.19
 1
 0.000

 2
Kéznél van a kondom, amikor szükség van rá(1/0)
 - 1.807
 0.571
 0.16
 10.02
 1
 0.002

 3
Kondom és biztonságos szex attitűd
 - 0.217
 0.071
 0.80
 9.37
 1
 0.002

 
Modell annak előrejelzésére, hogy használtak-e kondomot az utolsó behatoló anális közösülésnél3

 1
Kéznél van a kondom, amikor szükség van rá (1/0)
 1.21
 0.37
 3.35
 10.88
 1
 0.001

 2
Volt valaha HIV tesztje (1/0)
 0.90
 0.37
 2.45
 5.98
 1
 0.015

 3
Kockázatot csökkentő magatartásra rányuló szándék
 0.18
 0.07
 1.20
 6.39
 1
 0.012

 4
Alkoholfogyasztás az elmúlt héten
 0.89
 0.37
 2.43
 5.90
 1
 0.015

 
Modell annak előrejelzésére, hogy használtak-e kondomot az utolsó befogadó anális közösülésnél3

 1
Kockázatot csökkentő magatartásra rányuló szándék
 0.32
 0.07
 1.38
 20.41
 1
 0.000

 2
Tartós partnerkapcsolatban él (1/0)
 - 0.76
 0.31
 0.47
 6.07
 1
 0.014

 3
Kondom és biztonságos szex attitűd skála
 0.12
 0.06
 1.13
 4.16
 1
 0.041

 4
Kor
 - 0.05
 0.02
 0.95
 6.73
 1
 0.010

 5
Kéznél van a kondom, amikor szükség van rá (1/0)
 0.82
 0.35
 2.26
 5.45
 1
0.020

 

1 Modell R2=32%; helyesen jelzi előre 77% of participants’ risk group; residual χ2=13.9, df=15, p=0.53;
Hosmer-emeshow goodness-of-fit teszt: statisztika=1.70, df=8, p=0.99
2 Modell R2=20%; helyesen jelzi előre 86% of participants’ risk group; residual χ2=15.2, df=15, p=0.443;
Hosmer-Lemeshow goodness-of-fit teszt: statisztika =5.80, df=8, p=0.67
3 Modell R2=28%; helyesen jelzi előre 75% of participants’ risk group; residual χ2=17.2, df=14, p=0.24;
Hosmer-Lemeshow goodness-of-fit teszt: statisztika =10.6, df=8, p=0.22

 

4.
táblázat: Lépcsőzetes (stepwise) lineáris regressziós modell annak
előrejelzésére, hogy azelmúlt 3 hónapban milyen gyakran használtak
kondomot anális közösülés során

 
 
Nemstandardizált
koefficiens
Standardizált
koefficiens
 
 
 

Step 
Változó
β
 Standard
error
β
t
p=
R2

 Modell annak előrejelzésére, hogy milyen gyakran használtak kondomot, amikor a válaszadó volt a ehatoló partner

 1
Kockázatot csökkentő magatartásra
irányuló szándék
 5.42
 1.04
0.29
5.20
0.000
17%

 2
Kondom és biztonságos szex attitűd
3.86
0.91
 0.24
4.26
0.000
23%

 3
Tartós párkapcsolatban él (1/0)
−18.75
4.92
-0.20
 -3.81
 0.000
 28%

 4
Kéznél van a kondom, amikor szükség van rá(1/0)
 20.16
5.63
 0.20
 3.58
 0.000
31%

 5
Biszexuálisnak tartja magát (1/0)
−11.82
5.22
-0.12
  -2.26
 0.024
32%

  Modell annak előrejelzésére, hogy milyen gyakran használtak kondomot, amikor a válaszadó volt a ehatoló partner

 1
Kockázatcsökkentő magatartási szándék skála
4.52
1.30
0.22
 3.49
0.001
10%

 2
Biszexuálisnak tartja magát (1/0)
−24.63
 6.48
-0.23
-3.80
0.000
15%

 3
Kondom és biztonságos szex attitűd
3.27
 1.07
0.19
3.06
0.003
19%

 4
Tartós párkapcsolatban él (1/0)
−16.29
 5.80
-0.17
-2.81
0.005
22%

 5
Kéznél van a kondom, amikor szükség van rá(1/0
17.41
6.90
0.16
2.53
0.012
 24%

Irodalom

1. UNAIDS. Fact sheet: HIV/AIDS in the newly independent states. Geneva: UNAIDS,
December, 2000
2. UNAIDS. HIV infection in Eastern Europe. UNAIDS/WHO Joint Program on AIDS,
Geneva, 1998
3. United States Intelligence Council. The global infectious disease threat and its
implications for the United States. United States Department of State, Washington,
DC, 2000
4. Kalichman SC, Kelly JA, Sikkema KJ, Kozlov AP, Shaboltas A, Granskaya JV. The
emerging AIDS crisis in Russia: Review of enabling factors and prevention needs. Int
J STD AIDS 2000; 11: 71-75
5. Kelly JA, Amirkhanian YA. The newest epidemic: a review of HIV/AIDS in Central
and Eastern Europe. Manuscript under review, 2001
6. Epinfo. Budapest, May, 2001
7. UNAIDS. Report on global AIDS epidemic update. Geneva: June, 2000
8. Amirkhanian YA, Kelly JA, Kukharsky AA, Borodkina OI, Granskaya JV, Dyatlov
RV, McAuliffe TL, Kozlov AP. Predictors of AIDS risk behavior among Russian
men who have sex with men: An emerging epidemic. AIDS 2001; 15: 407-412
9. Kelly JA, Amirkhanian YA, McAuliffe TL, Dyatlov RV, Granskaya JV, Borodkina
OI, Kukharsky AA, Kozlov AP. HIV risk behavior and risk-related characteristics of
young Russian men who have exchange sex for money or valuables from other men.
AIDS Educ & Prev 2001; 13: 175-188
26
10. Kelly JA, Amirkhanian YA, McAuliffe TL, Granskaya JV, Borodkina OI, Dyatlov
RV, Kukharsky AA, Kozlov AP. HIV risk characteristics and prevention needs in a
community sample of bisexual men in St. Petersburg, Russia. AIDS Care, in press
11. Tóth L. Magyar melegek az AIDS korában. Egy felmérés eredményei.
Egészségnevelés 1996; 37: 22-30
12. Csépe P, Tóth L. Evaluation report of the Swiss-Hungarian AIDS Prevention Effort.
Semmelweis University Department of Public Health. Budapest, Hungary: 1996
13. Fishbein M, Ajzen I. Belief, attitude, intention, and behavior: An introduction to
theory and research. Reading, MA: Addison Wesley, 1975
14. Bandura A. Social foundation of thoughts and action: A social cognitive theory.
Englewood Cliffs, NJ: Prentice Hall, 1986
15. Catania JA, Kegeles SM, Coates TJ. Towards an understanding of risk behavior: An
AIDS risk reduction model (ARRM). Health Educ Quarterly 1990; 17: 53-72
16. Fisher JA, Fisher WA. Changing AIDS risk behavior. Psychol Bull 1992; 111: 455-
474
17. Kelly JA. Changing HIV risk behavior: Practical strategies. New York: Guilford
Press, 1995
18. Mendoza EM, Henderson, BJ. Hungary: a health system in transition. Physician
Executive 1996; 22: 29-33
19. Bobak M, Pikhart H, Rose R, Hertzman C, Marmot M. Socioeconomic factors,
material inequalities, and perceived control in self-rated health: cross-sectional data
from seven post-communist countries. Soc Sci Med 2000; 51: 1343-1350
20. Vargáné HP, Ádány R. Kardiovaszkuláris betegségek okozta korai halálozás
Magyarországon és az Europai Unióban, 1970-1997. Orvosi Hetilap 2000; 141: 601-
607