Jogszabályok, bírósági döntések listája

témák:
jog

Magyar jogszabályok

Alaptörvény

Az Alaptörvény II. cikke szerint minden embernek joga van az emberi méltósághoz. Az Alkotmánybíróság a szexuális irányultságot több határozatában is az emberi méltóság lényegéhez tartozónak értékelte. Az Alaptörvény XV. cikk 2) bekezdése a faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési helyzet mellett kimondja az egyéb helyzet szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát is, amelyet az Alkotmánybíróság több határozatában is úgy értelmezett, hogy az kiterjed a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmára is.

Az Alaptörvény hatályos szövege

2012. ÉVI C. TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL

A Büntető Törvénykönyv 216. §-a szerint közösség tagja elleni erőszak néven akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, aki mást vélt vagy valós szexuális irányultsága vagy nemi identitása miatt bántalmaz. A Büntető Törvénykönyv 332. §-a szerint közösség elleni izgatás miatt 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki a lakosság szexuális irányultság vagy nemi identitás szerinti csoportjaival szemben nagy nyilvánosság előtt gyűlöletre uszít.

A törvény hatályos szövege

1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről

A Polgári Törvénykönyv 76. §-a szerint a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, ezért a szexuális irányultság vagy nemi identitás szerinti hátrányos megkülönböztetés vagy zaklatás áldozatai polgári peres úton szerezhetnek jogi elégtételt. A Polgári Törvénykönyv 685/A. §-a 1996 óta az azonos nemű párok közti élettársi kapcsolatot is elismeri.

A törvény hatályos szövege

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerint tilos a szexuális irányultság vagy nemi identitás szerinti közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés, illetve zaklatás a foglalkoztatás, a szociális biztonság és egészségügy, a lakhatás, az oktatás és képzés, valamint az áruk forgalma és szolgáltatások igénybevétele területén. A hátrányos megkülönböztetés áldozatai panaszukkal az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, más állami szervekhez, illetve a bírósághoz fordulhatnak. A jogszabály az ilyen esetekben ún. fordított bizonyítási eljárás alkalmazását írja elő, tehát az áldozatnak elég valószínűsítenie a bekövetkezett hátrányt, illetve hogy rendelkezik a védett tulajdonsággal, és az eljárás alá vontnak kell bizonyítania, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta vagy arra nem volt köteles.

A törvény hatályos szövege

2009. évi XXIX. törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról

A törvény bejegyzett élettársi kapcsolat néven új családjogi intézményt hozott létre az azonos nemű párok számára. A bejegyzett élettársi kapcsolatra néhány kivételtől eltekintve a házasságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvvezető előtti akaratnyilvánítással jön létre, és az egyik fél haláláig, illetve a bíróság vagy a közjegyző általi megszüntetéséig áll fenn. A bejegyzett élettársakra ugyanazok a vagyonjogi, öröklési jogi, szociális jogi, adójogi,bevándorlási jogi, stb. szabályok vonatkoznak, mint a házastársakra. A bejegyzett élettársak ugyanakkor nem vehetik fel egymás nevét, nem fogadhatnak közösen gyermeket örökbe, nem fogadhatják örökbe partnerük gyermekét, és nem vehetnek részt mesterséges megtermékenyítésben. A törvény emellett megteremti a lehetőségét, hogy mind az azonos, mind a különnemű párok élettársi kapcsolatukat közjegyzői nyilvántartásba vegyék, és ezzel megkönnyítsék annak igazolását.

A törvény hatályos szövege

Alkotmánybírósági határozatok

14/1995. (III. 13.) AB határozat

Az Alkotmánybíróság határozata kimondja, hogy az azonos nemű személyek házasságkötési joga az Alkotmányból nem levezethető, ugyanakkor két azonos nemű személy tartós életközössége is megvalósíthat olyan értékeket, amely igényt tarthat jogi elismerésre. Az Alkotmánybíróság ez alapján az élettársi kapcsolat azonos nemű párok számára történő megnyitását vagy egy új családjogi intézmény bevezetését javasolta a jogalkotónak. A döntést követően került sor az élettársi kapcsolat kiterjesztésére az azonos nemű párokra is.

A határozat szövege

20/1999. (VI. 25.) AB határozat

Az Alkotmánybíróság határozata kimondja, hogy a Büntető Törvénykönyv azon szakaszai amelyek azonos nemű testvérek között büntetik a fajtalanságot, különneműek között viszont nem, szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetést valósítanak meg, és ezért alkotmányellenesek. Az Alkotmánybíróság első ízben mondta ki, hogy a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetés az Alkotmány 70/A. § paragrafusa által tiltott egyéb helyzet szerinti hátrányos megkülönböztetésnek minősül.

A határozat szövege

37/2002. (IX. 4.) AB határozat

Az Alkotmánybíróság határozata kimondja, hogy a Büntető Törvénykönyv az azonos és különneműek közti szexuális kapcsolat esetére nem írhat elő eltérő beleegyezési korhatárt. Az Alkotmánybíróság szerint az eltérő korhatár megállapítása szexuális irányultság szerinti megkülönböztetés, amelyet az Alkotmány 70/A. § paragrafusa mint egyéb helyzet szerinti hátrányos megkülönböztetést tilt. Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy a szexuális irányultság az emberi méltóság lényegéhez tartozik, ezért a szexuális irányultság szerinti eltérő kezelésre kivételes indokok szükségesek.

A határozat szövege

154/2008. (XII. 17.) AB határozat

Az Alkotmánybíróság határozata kimondja, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat azonos nemű párok számára történő bevezetése nem alkotmányellenes, sőt, a jogalkotó köteles a házassághoz hasonló családjogi intézményt bevezetni az azonos nemű párok számára, mivel az azonos neműek tartós párkapcsolata számára az elismerés és a védelem igénye levezethető az emberi méltósághoz való jogból, és az abból származtatott önrendelkezési jogból, az általános cselekvési szabadságból, illetve a személyiség szabad kibontakoztatásához való jogból. Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy nincs olyan alkotmányos érv, amely alapján az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatára és a különneműek házasságára vonatkozó szabályok között eltérésnek kellene lennie.

A határozat szövege

32/2010. (III. 25.) AB HATÁROZAT

Az Alkotmánybíróság határozata kimondja, hogy a 2009-ben bevezetett bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye, amelyet a 2008-as AB határozat követően csak azonos nemű párok számára nyitottak meg, nem alkotmányellenes. A határozat egyben megállapítja, hogy az anyakönyvezetők lelkiismereti okokból nem tagadhatják meg a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében való közreműködést. 

A határozat szövege

43/2012. (XII. 20.) AB határozat

Az Alkotmánybíróság határozata kimondja, hogy a családvédelmi törvénynek a család fogalmát meghatározó 7. §-a és a törvényes öröklés rendjét szabályozó 8. §-a alaptörvényellenes. Az Alkotmánybíróság szerint a család szociológiai fogalmába valamennyi "azonos célra irányuló, kölcsönös gondoskodáson alapuló, tartós érzelmi és gazdasági életközösségek" beletartozik, amelyekre ugyanúgy kiterjed az állam intézményvédelmi kötelezettsége. A törvényes öröklés megvonása a bejegyzett élettárskatól hátrányos megkülönböztetést eredményező jogmegvonás bárminemű, legitim igazolás nélkül. 

A határozat szövege

Európai Unió

Jogszabályok

Az Amszterdami Szerződés

Az 1997-ben aláírt szerződés jelentősen kibővíti az Európai Unió kompetenciájába tartozó jogterületeket. A szerződés 13. cikke felhatalmazza az Európai Unió szerveit, hogy a tagállamokra nézve kötelező intézkedéseket tegyenek a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdésére. Ezen felhatalmazás alapján került elfogadásra több egyenlő bánásmóddal foglalkozó irányelv is.

A szerződés szövege (angolul)

Az Európai Unió Alapjogi Chartája

Az Európai Unió alapvető értékeit kifejező dokumentum 21. cikke szerint tilos a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetés. Ez a tilalom nemcsak az Európai Unió kompetenciájába tartozó területekre vonatkozik, hanem valamennyi jogterületre. Ha egy bíróság úgy ítéli meg, hogy egy jogszabály szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetést valósít meg, előzetes döntéshozatal keretében kérheti ki az Európai Bíróság véleményét. Más egyezményekről eltérően a Charta a házassághoz való jogot a két nemre való hivatkozás nélkül biztosítja.

A Charta szövege

A Tanács 2000/78/EK irányelve a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról

Az irányelv a kor, a fogyatékosság, a vallás és a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát mondja ki a foglalkoztatás és az ahhoz kapcsolódó képzések és juttatások területén. Az irányelv tartalmazza a közvetlen és közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás és a megtorlás fogalmának meghatározását, valamint rendelkezik a bizonyítási teher megfordításáról. Az irányelvet az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény ültette át a magyar jogrendbe.

Az irányelv szövege

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról

Az irányelv a bevezető rendelkezések között az Európai Bíróság joggyakorlatára hivatkozva kimondja, hogy a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elve a nemüket megváltoztató személyekre is vonatkozik, ezáltal a nemi identitás szerint hátrányos megkülönböztetés tilalmát a foglalkoztatás területén kimondó irányelvek a nemi identitás szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát is magukban foglalják.

Az irányelv szövege

Bírósági döntések

Az Európai Közösségek Bíróságának C-13/94. sz. ügyben hozott határozata (P. kontra S & Cornwall County Council)

Egy oktatási intézményben dolgozó személy nemi átalakító beavatkozáson esett át, és a betegszabadságról visszatérve megszüntették munkaviszonyát. A Bíróság határozata szerint a felmondás törvénytelen volt, mivel nem szerinti hátrányos megkülönböztetést alkalmazott. A Bíróság iránymutató döntésében megállapította, hogy a nem szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalma magában foglalja a nemüket megváltoztató személyekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés tilalmát is.

A határozat szövege

Az Európai Közösségek Bíróságának C-423/04. sz. ügyben hozott határozata (Richards kontra Secretary of State for Work and Pensions)

A kérelmező korábban nemi átalakító műtéten esett át, és sokévnyi munkaviszony után új neme szerinti nyugdíjkorhatárt elérvén kívánt nyugdíjba vonulni; a nyugdíjbiztosító azonban megtagadta kérelmét, arra hivatkozva, hogy biológiai neme szerint még nem jogosult a nyugdíjra. A Bíróság megerősítette korábbi döntését, amely alapján a nem szerinti egyenlő bánásmód követelménye kiterjed a nemüket megváltoztató személyekre is, diszkriminatívnak ítélte a hatóság döntését, és előírta a nyugdíjjogosultság új nem szerinti megállapítását.

A határozat szövege

Az Európai Közösségek Bíróságának C-267/06. sz. ügyben hozott határozata (Maruko-ügy)

A kérelmező bejegyzett élettársi kapcsolatban élt párjával, ám annak halála után nem kapott özvegyi nyugdíjat, mivel az csak házastársaknak járt. A Bíróság határozata szerint amennyiben a bejegyzett élettársi kapcsolat a házassággal összehasonlítható helyzetet teremt, akkor a bejegyzett élettársi kapcsolat és a házasság eltérő kezelése szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetés, amelyet a foglalkoztatási keretirányelv tilt.

A határozat szövege

Ajánlások

Az Európai Parlament 0852/98. sz. határozata a melegek és leszbikusok egyenlő jogairól

A határozatban az Európai Parlament felhívja a tagállamokat és tagjelölteket, hogy szüntessék meg az azonos neműek közti szexuális kapcsolat büntethetőségét, és azonos beleegyezési korhatárt állapítsanak meg az azonos és különnemű személyek közti szexuális kapcsolatra, valamint felhívja a Bizottságot, hogy a meleg és leszbikus emberek emberi jogaira fokozottan ügyeljen a csatlakozási tárgyalások során.

Az ajánlás szövege

Az Európai Parlament P6_TA(2006)0018. sz. állásfoglalása a homofóbiáról Európában

Az állásfoglalás többek között felhívja a tagállamokat, hogy a gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépést terjesszék az LMBT emberekre elleni cselekményekre is; szüntessék meg az azonos nemű párok hátrányos megkülönböztetését az öröklés, vagyonjog, társadalombiztosítás, stb. területén; biztosítsák az azonos nemű párok szabad mozgását a tagállamok között; és szervezzenek oktatási programokat a homofóbia csökkentése érdekében.

Az ajánlás szövege

Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének Homofóbia és szexuális irányultság szerinti diszkrimináció az EU tagállamaiban c. jelentése

A kétkötetes jelentésben az Ügynök részletes áttekintést készített az LMBT embereket érintő jogszabályokról (I. kötet), illetve az LMBT emberek társadalmi helyzetéről (II. kötet) az EU tagállamaiban. A jelentés végen az Ügynökség ajánlásokat fogalmazott az Európai Unió szervei és a tagállamok számára. Ezek alapján el kell fogadni egy a faji irányelv hatályával megegyező hatályú, a hátrányos megkülönböztetést a szexuális irányultság alapján széles körben tiltó új irányelvet; meg kell teremteni a homofób gyűlöletbeszéd és erőszak elleni büntetőjogi fellépés kereteit; valamilyen formában (házasság, bejegyzett élettársi kapcsolat, de facto élettársi kapcsolat) el kell ismerni az azonos neműek párkapcsolatát; nevesíteni kell a nemi identitás szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát; lehetővé kell tenni, hogy a transzneműek megváltoztassák nevüket és nemüket; megbízható és átfogó adatokat kell gyűjteni a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetésről.

Az ajánlás szövege

Európa Tanács

Egyezmények

Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről (1950)

Az Egyezmény 8. cikke kimondja a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot, amelyet az Európai Emberi Jogi Bíróság több határozatában is akként értelmezett, hogy az kiterjed az azonos neműek közti szexuális kapcsolatra, a homoszexuális személyek örökbefogadási jogára, a nem megváltoztatásának lehetőségére, valamint a biológiai nemtől eltérő nemi identitás állami elismertetésére. Az Egyezmény 14. cikke nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás mellett az egyéb helyzet szerinti hátrányos megkülönböztetést is tiltja az Egyezménybe foglalt jogok vonatkozásában. A Bíróság több határozatában is megállapította, hogy az egyéb helyzet szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalma kiterjed a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmára is.

Az egyezmény szövege (PDF)

Gyermekek örökbefogadásáról szóló európai egyezmény (2008)

Az Egyezmény 7. cikkének 1. bekezdése szerint a részes államoknak nemcsak házaspárok, hanem egyének számára is lehetővé kell tenniük az örökbefogadást. A 7. cikk 2. bekezdése szerint a részes államok az azonos nemű házaspárok és bejegyzett élettársak, illetve tartós párkapcsolatban élő azonos- vagy különnemű párok esetében is lehetővé tehetik az örökbefogadást.

Az egyezmény szövege (angolul)

Bírósági döntések

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Dudgeon kontra Egyesült Királyság (1980) ügyben hozott határozata

Az eset idején Észak-Írországban büntették az azonos neműek közti beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolatot. A Bíróság határozatában megállapította, hogy a vonatkozó szabályozás az Egyezmény család és magánélet védelmét kimondó 8. cikkébe ütközik, mivel bünteti a homoszexuális férfiak szexuális kapcsolatát,holott a szexuális irányultság az emberi személyiség megnyilvánulása. A bíróság szerint a magánéletbe való ilyen szintű beavatkozásnak sem a közerkölcs vélt sérelme, sem a társadalom többségének véleménye nem lehet alapja.

A határozat szövege (angolul)

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Salgueiro da Silva Mouta kontra Portugália (1999) ügyben hozott határozata

A kérelmező korábbi házasságából származó gyermekének szülői felügyeleti jogát kérte a helyi bíróságtól, ám az arra hivatkozta tagadta ezt meg, hogy a kérelmező homoszexuális. A Bíróság megállapította, hogy a kérelmező családi élethez való joga sérült, és a döntést a kérelmező szexuális irányultsága alapján hozták meg, amely az egyezmény hátrányos megkülönböztetést tiltó 14. cikkébe ütközik. A Bíróság első ízben mondta ki, hogy a szexuális irányultság szerinti különbségtétel az Egyezmény hátrányos megkülönböztetést tiltó rendelkezésébe ütközik.

A határozat szövege (angolul)

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Christine Goodwin kontra Egyesült Királyság (2002) ügyben hozott határozata

A kérelmező nemi átalakító műtéten esett át, és szeretett volna új nemével ellenkező nemű partnerével házasságot kötni, ám mivel a hatóságok megtagadták új nemének bejegyzését a születési anyakönyvi kivonatába, erre nem volt lehetősége. A Bíróság korábbi álláspontját megváltoztatva előírta a nemüket megváltoztató transzszexuális személyek új nemének teljes elismerését, és megállapította az Egyezmény magánélet védelmét kimondó 8. és a házasságkötéshez való jogot kimondó 12. cikkének sérelmét.

A határozat szövege (angolul)

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Karner kontra Ausztria (2003) ügyben hozott határozata

A kérelmező öt éven keresztül élt együtt azonos nemű partnerével, annak halála után a lakás bérbeadója felmondta a bérleti szerződést. Ha különnemű élettársakról lett volna szó, erre nem lett volna lehetősége, mert a törvény lehetővé tette különnemű élettársaknak, hogy elhunyt partnerük lakásbérletét folytassák. A Bíróság megállapította,hogy a törvény ezzel szexuális irányultság szerint tett különbséget az azonos és különnemű párok között, amely sérti az otthon védelmét kimondó 8. és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát kimondó 14. cikket. A Bíróság értékelése szerint a hagyományos család védelme lehet ugyan legitim kormányzati cél, de nem bizonyítható, hogy az azonos nemű párok kizárása ehhez szükséges lenne. A Bíróság első ízben ismerte el az azonos nemű párok jogi elismerés iránti igényét.

A határozat szövege (angolul)

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának van Kück kontra Németország (2003) ügyben hozott határozata

A kérelmező nemi átalakító beavatkozásainak megtérítését kérte egészségbiztosítójától, amely azonban ezt megtagadta, arra hivatkozva, hogy orvosilag nem indokolt beavatkozásokról van szó. A Bíróság szerint a nemi identitás a személy legbensőbb magánügye, a transzszexualizmus pedig széles körben elismert mint kezelésre szoruló egészségügyi állapot; a nemi átalakulás melletti személyes döntésben az önkényesség vagy szeszélyesség semmilyen szerepet nem játszik. Mindezek alapján a bíróság kimondta, hogy amennyiben az egészségbiztosítás - akár állami, akár magánbiztosítóról van szó - általában kiterjed az egészségügyileg szükséges beavatkozásokra, akkor ki kell terjednie a nemi átalakító beavatkozások finanszírozására is.

A határozat szövege (angolul)

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Baczkowski és mások kontra Lengyelország (2007) ügyben hozott határozata

A kérelmezők Meleg Méltóság Menetet szerettek volna tartani Varsóban, ám ezt a polgármester a forgalomrendezési terv hiánya és a homoszexuális életmód propagálása miatt nem engedélyezte. A Bíróság megállapította, hogy a felvonulás betiltása az Egyezmény gyülekezési jogot garantáló 11. cikkébe, valamint a hátrányos megkülönböztetést tiltó 14. cikkébe ütközött. A Bíróság kiemelte, hogy az államoknak e téren nemcsak a rendezvények betiltásától kell tartózkodniuk, hanem pozitív kötelezettségük e jog gyakorlásának feltételeit megteremteni, különösen abban az esetben, ha kisebbségi csoportról van szó.

A határozat szövege (angolul)

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának E.B. kontra Franciaország (2008) ügyben hozott határozata

A kérelmező tartós párkapcsolatban élt azonos nemű partnerével, és gyermeket szeretett volna örökbefogadni. A hatóságok ezt annak ellenére elutasították, hogy a törvények lehetővé teszik az egyéni örökbefogadást. A Bíróság korábbi ítéletét megváltoztatva kimondta, hogy a döntés a családi élet védelmét kimondó 8. és a hátrányos megkülönböztetés tiltó 14. cikkbe ütközik, mivel az örökbefogadás engedélyezését a kérelmező szexuális irányultsága alapján tagadták meg. A Bíróság megerősítette, hogy a 8. cikk hatálya alá tartozó jogok tekintetében a szexuális irányultság szerinti megkülönböztetés csak különösen meggyőző és nyomós érvek alapján igazolható, az ellenkező nemű példakép hiányára való hivatkozás pedig sem nem elég meggyőző, sem nem elég nyomós ahhoz, hogy ez alapján meg lehessen tagadni az örökbefogadás engedélyezését.

A határozat szövege (angolul)

Ajánlások

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 924 (1981) sz. ajánlása a homoszexuálisokkal szembeni hátrányos megkülönböztetésről

Az 1981-ben készült ajánlás felszólítja a tagállamokat, hogy szüntessék meg az azonos neműek közti szexuális kapcsolatok büntetőjogi üldözését; állapítsanak meg azonos beleegyezési korhatárt az azonos- és különneműek közti szexuális kapcsolatokra; szüntessék be a homoszexuális személyekkel kapcsolatos rendőrségi adatgyűjtést, illetve a homoszexuális személyek kötelező orvosi kezelést; tegyenek lépéseket a homoszexuálisok elleni foglalkoztatási diszkrimináció ellen; és biztosítsák, hogy a homoszexuális szülők nem szenvednek hátrányt gyermekük elhelyezése és a velük való kapcsolattartás során.

Az ajánlás szövege (angolul)

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1117 (1989) sz. ajánlása a transzszexuális helyzetéről

Az 1989-ben készült ajánlás felszólítja a tagállamokat, hogy tegyék lehetővé a transzszexuálisok számára, hogy nevüket és nemüket valamennyi iratukon megváltoztassák; tegyék elérhetővé számukra nemi átalakító beavatkozások elvégzését, illetve biztosítsák ezek társadalombiztosítási finanszírozását; tiltsák meg a transzszexuálisokkal szembeni hátrányos megkülönböztetést; célzott programokkal segítsék munkához jutásukat; ismerjék el a transzszexualitás miatt üldöztetést a menekültjogban; képzési programokkal növeljék az érintett szakmák képviselőinek érzékenységét és biztosítsanak anyagi forrásokat a transzszexualitás kutatására.

Az ajánlás szövege (angolul)

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1474 (2000) sz. ajánlása a melegek és leszbikusok helyzetéről az Európa Tanács tagállamaiban

Az ajánlás felszólítja a tagállamokat, hogy szüntessék meg az azonos neműek közti szexuális kapcsolatok büntetőjogi üldözését és állapítsanak meg azonos beleegyezési korhatárt az azonos- és különneműek közti szexuális kapcsolatokra; nevesítsék a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát a nemzeti jogszabályokban; vezessék be a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét; valamint képzések és oktatási programok révén lépjenek fel a homofób attitűdök ellen.

Az ajánlás szövege (angolul)

Az Európa Tanács emberi jogi biztosának Az emberi jogok és a nemi identitás c. jelentése

Az emberi jogi biztos 2009. július 29-én közzétett jelentése részletesen elemzi a transznemű személyek jogi és társadalmi helyzetét az Európa Tanács tagállamaiban, és 12 ajánlást fogalmaz meg a tagállamok számára: a tagállamok nevesítsék a nemi identitás szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát; terjesszék ki a gyűlölet-bűncselekmények hatályát a nemi identitásra; vezessenek be gyors és átlátható eljárást a név és a nem hivatalos megváltoztatására; a nem megváltoztatásnak ne legyen feltétele kötelező orvosi beavatkozások elvégzése; a társadalombiztosítás teljes mértékben finanszírozza a nemi átalakító beavatkozásokat; a házas transzneműeket ne kényszerítsék válásra; és kutatásokkal, képzéssel és oktatási programokkal segítsék a transzemű személyek emberi jogainak érvényesülését.

A jelentés szövege (angolul)

ENSZ

ENSZ deklaráció a szexuális irányultságról és nemi identitásról, elhangzott az ENSZ Közgyűlés 63. ülésszakán, 2008. december 18-án

A 67 tagállam, köztük Magyarország által is aláírt nyilatkozat felszólítja a világ országait, hogy az emberi jogokat szexuális irányultság és nemi identitás szerinti megkülönböztetés nélkül mindenki számára biztosítsák; szüntessék meg az azonos neműek közti szexuális kapcsolatok büntetőjogi üldözését; a szexuális irányultság vagy nemi identitás alapján történő jogsértések elkövetőit állítsák bíróság elé; és ne akadályozzák a szexuális irányultsággal vagy nemi identitással foglalkozó jogvédők munkáját.

A deklaráció szövege (angolul)

Egyéb

Yogyakarta alapelvek a nemzetközi emberi jogi szabályok alkalmazásáról a szexuális irányultsággal és nemi identitással kapcsolatban

A 29 emberi jogi szervezet, valamint az ENSZ szakértőinek részvételével készült dokumentum áttekinti, hogy a nemzetközi emberi jogi egyezmények általános érvényű szabályai milyen kötelezettségeket rónak a részes államokra. A dokumentum 29 alapelv kapcsán 128 ajánlást fogalmaz meg az államok számára, többek között kimondja, hogy az államoknak meg kell szüntetniük az azonos neműek közti beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolatok büntetőjogi üldözését; tiltaniuk kell a szexuális irányultság és nemi identitás szerinti hátrányos megkülönböztetést; lehetővé kell tenniük, hogy mindenki a saját maga által meghatározott nemi identitás szerint élhessen, és ezt hivatalos iratai is tükrözzék; fel kell lépniük a szexuális irányultság vagy nemi identitás szerinti bántalmazás ellen; biztosítaniuk kell a szexuális irányultsággal vagy nemi identitással kapcsolatos információk szabad áramlását és a szexuális kisebbségek gyülekezési jogát; szexuális irányultság és nemi identitás szerinti megkülönböztetés nélkül mindenki számára biztosítaniuk kell a családalapítás jogát; és tudatosságnövelő kampányokat és képzéseket kell szervezniük e jogok hatékony gyakorlása érdekében.

A dokumentum szövege (angolul) - Magyar fordítás

Hirdetés