Partnerkapcsolat

Az elmúlt évek egyik legfontosabb melegjogi követelése az azo­nos neműek közti párkapcsolatok jogi elismerése volt. A hatá­lyos jog a párkapcsolatok két formáját, a házasságot és az élettársi kapcsolatot ismeri, ezek közül az azonos nemű párok csak élettársi kapcsolatban élhetnek. A bejegyzett élettársi mint új jogintézmény bevezetésével azonban az azonos nemű párok számára is megnyílik a döntés lehetősége, hogy szorosabb vagy lazább formában kívánják közös életüket élni. A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény 2009. július 1-jén fog hatályba lépni.

A bejegyzett élet­társi kapcsolat bevezetése mellett további fontos változá­sok is várhatóak a családjogi intézmények szabályozásában. A Parlament 2009 tavaszán szavaz az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) elfogadásáról, amely számos ponton hoz változásokat az élettársi kapcsolat, valamint a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat szabályozásában is. A tervek szerint az új Ptk. 2009. július 1-jén lép hatályba.

Házasság

A házasságra vonatkozó szabályokat jelenleg a családjogi törvény tartalmazza, eszerint házasságot csak egy férfi és egy nő köthet. Egy 1995-ös határozatában az Alkotmánybíróság kimondta, nem alkot­mányellenes a családjogi törvény ezen rendelkezése, így házasságot továbbra is csak különnemű párok köthetnek. Későbbi döntéseiben az Alkotmánybíróság azt is kimondta, hogy a házasság megnyitása az azonos nemű párok számára alkotmányel­lenes lenne. Az Alkotmánybíróság mindezt az Alkotmány házasság és család védelmét kimondó paragrafusából vezette le. Fontos azonban megjegyezni, hogy szemben számos olyan országgal, amelynek alkotmánya egyértelműen tiltja az azonos neműek közötti házasságot, a magyar Alkotmány ilyen rendelkezést nem tartalmaz, a tilalom csupán az Alkotmánybíróság házasságvédelmet értelmező érveléséből következik.

Az új Polgári Törvénykönyv elfogadásával a családjogi törvény megszűnik mint külön törvény, a házasságra vonatkozó szabályok a Ptk. családjogi könyvébe kerülnek integrálásra. Az új Ptk. a házasság alapvető szabályain nem változtat, a törvény továbbra is csak különnemű párok esetén teszi lehetővé a házasságkötést. Mivel a törvények az azonos nemű párok számára a házasságot nem teszik lehetővé, a házasság létesítésének és felbontásának, valamint az azzal járó jogoknak és kötelezettségeknek az ismertetésére részle­tesen nem térünk ki. A házasságra és a bejegyzett élettársi kapcso­latra vonatkozó szabályok néhány eltéréstől eltekintve azonosak, így a bejegyzett élettársi kapcsolat kapcsán alább leírt információk a házasságra is igazak.

A bejegyzett élettársi kapcsolat

Mivel az Alkotmánybíróság értelmezése szerint a házasság intézmé­nyének megnyitása az azonos nemű párok számára alkotmányellenes lenne, az azonos nemű párok partnerkapcsolatának jogi rendezését egy új családjogi intézmény bevezetésével lehetett megoldani. Ez az új intézmény a bejegyzett élettársi kapcsolatelnevezést kapta.

Az új jogintézmény bevezetésére az első kísérlet 2007. decemberében történt. A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV törvény még mind azonos, mind pedig különnemű párok számára lehetővé tette volna a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését. Ezt törvényt azonban az Alkotmánybíróság 2008 végén hozott határo­zatában megsemmisítette arra hivatkozva, hogy a különnemű párok számára az új intézmény a házasság megkettőzését jelentené, amely ellentmond a házasság alkotmányos védelmének. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor alkotmányosnak ítélte a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét az azonos nemű párok számára, sőt, kimondta, hogy egy házasságoz hasonló családjogi intézmény bevezetése az azonos nemű párok számára az Alkotmányból levezethető jogalkotói kötelezettség.

Ezután került sor egy új törvényjavaslat kidolgozására, amelyet az Országgyűlés 2009. április 20-án fogadott el, és két hónapon belül hatályba lép. Az új törvény szerint bejegyzett élettársi kapcsolatot (bék.) csak azonos nemű személyek (két férfi vagy két nő) köthetnek. A bék. szabályozásának logikája, hogy ha a törvény nem ír elő kifejezetten eltérést, akkor a házasságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.Így tehát a bék. érvényességére, létesítésére, megszűnésére is a házasság szabályait kell alkalmazni. Az alább felsorolt különbsé­gek kivételével a bejegyzett élettársak jogai és kötelezettségei is megegyeznek a házastársakéval, így tehát a bék. létesítése a felek között vagyonközösséget keletkeztet, a bejegyzett élettárs a bék. fel­bontása után jogosult tartásdíjra és lakáshasználatra, a bejegyzett élettárs törvényes örökös, ill. végrendeleti öröklés esetén jogosult a kötelesrészre. A bejegyzett élettárs jogosult özvegyi nyugdíjra, valamint megilletik mindazok az adójogi, szociális jogi, munkajogi, bevándorlási jogi, stb. kedvezmények, amelyek a házastársakat is. Lényegtelen tehát, hogy egy meglévő vagy a jövőben születendő jogszabály szövege említi-e kifejezetten a bejegyzett élettársat, ha a jogszabály a házastársakról beszél, akkor azt a szabály a bejegyzett élettársakra is alkalmazni kell.

A bejegyzett élettársi kapcsolat egyik leglényegesebb eleme a vagyon­közösség, ennek lényege, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat ideje alatt szerzett tulajdon közös tulajdon: mindegy, hogy kinek a nevén van a lakás, ki kötötte az autó adásvételi szerződését, vagy ki fizetett érte, a bejegyzett élettársak közös tulajdonosok. Ennek jelentősége, hogy a közös tulajdonról csak közösen rendelkezhetnek (csak együtt adhatják el, terhelhetik meg záloghitellel, stb.), és válás esetén a feleket egyenlő arányban illeti meg a közös vagyon. Szintén fontos a tartási kötelezettség, vagyis hogy a bejegyzett élettársnak köte­lessége partnere megélhetését biztosítani. Ha a törvény által előírt vagyonközösségtől a felek el szeretnének térni, erre van lehetőség vagyonjogi szerződés kötésével. Az ilyen vagyonjogi szerződésben a törvény rendelkezéseitől eltérően határozhatják meg, hogy mely vagyon kerül a közös-, illetőleg a különvagyonba.

A törvény hat pon­ton ír elő eltérést a házasság esetén alkalmazandó szabályoktól:

• kiskorú (18 év alatti) személy bejegyzett élettársi kapcsolatot gyámhatósági engedéllyel sem köthet;
• a házastársak névviselésére vonatkozó szabályokat nem lehet alkalmazni;
• a bejegyzett élettársak nem fogadhatnak közösen örökbe, és a pár egyik tagja nem fogadhatja örökbe a másik partner gyermekét sem;
• a bejegyzett élettársak nem vehetnek részt mesterséges megter­mékenyítésben;
• ha a felek minden kérdésben megegyeznek a bejegyzett élettársi kapcsolatot közjegyző is felbonthatja;
• bék. kötésére csak kijelölt anyakönyvvezetők jogosultak.

Érdemes megjegyezni, hogy bár a törvény a bejegyzett élettársi név fogalmát nem ismeri, a névváltoztatásra vonatkozó általános szabályok alapján bárki kérheti nevének módosítását, akár úgy is, hogy nevét a házassági névhez hasonló formában (a partner veze­téknevének hozzákapcsolása a saját keresztnévhez vagy partnerek vezetéknevének összekapcsolása) viselje. Az új Ptk. hatályba lépése után a közjegyzői válásra a házasság esetén is lesz lehetőség, ez a különbség tehát hosszabb távon megszűnik.

Az élettársi kapcsolat

A bejegyzett élettársi kapcsolattal szemben az élettársi kapcsolat nem anyakönyvvezető vagy más hatóság előtti akaratnyilvánítással jön létre, hanem az élettársi kapcsolatnak megfelelő élethelyzet bekövet­kezésével automatikusan. Az élettársi kapcsolat definícióját jelenleg a Ptk. tartalmazza, amely szerint az élettársi kapcsolat áll fenn két, házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő személy között.

1996 előtt csak különnemű személyek között állhatott fenn élettársi kapcsolat, ám az Alkotmánybíróság egy 1995-ös ha­tározatában kimondta, hogy ez diszkriminatív, ezért ez a korlátozás kikerült a törvényből. Az élettársi kapcsolat létrejöttéhez hasonlóan a megszűnése is automatikus, ha a felek különköltöznek, vagy megszűnik köztük az érzelmi-gazdasági közösség. Ha az élettársak a vagyonmegosztásban nem tudnak megegyezni, a vagyon megosztását a bíróságtól kérhe­tik. A bejegyzett élettársakkal szemben az élettársak között nincs vagyonközösség, a vagyont nem egyenlő arányban, hanem a szerzés arányában kell megosztani (vagyis aki többet fizetett a lakás árába, annak nagyobb rész jár belőle). További eltérés a bejegyzett élettársi kapcsolattól, hogy az élettárs nem törvényes örökös, vagyis végrendelet hiányában nem örököl partnere halála esetén. Végrendelet esetén is különbség, hogy az örökösödési illeték élettársak esetén a bejegyzett élettársi kapcso­lathoz képest jóval magasabb. A kapcsolat megszakadása után az élettársakat nem illeti meg tartásdíj vagy lakáshasználat.

Az, hogy az élettársak között a törvény erejénél fogva nem jön létre vagyonközösség, ill. nem jogosultak tartásdíjra, lakáshasználatra, nem jelenti azt, hogy ezeket a kérdéseket szerződéses formában ne lehetne rendezni. Az élettársak köthetnek vagyonjogi, tartási, lakáshasználati szerződést, ami alapján a bejegyzett élettársakhoz hasonló pozícióba kerülnek. Az ilyen szerződések azonban csak a felek egymás közti viszonyaiban meghatározóak, ez alapján az állam által biztosított ked­vezményekre nem lesznek jogosultak. Az új Ptk. az élettársakra vonatkozó szabályozást jelentősen módosítja. Bővülnek az élettársak jogai, így 10 év együttélés után az élettársakat is megilleti a tartásdíj és a lakáshasználat, valamint bár nem lesznek törvényes örökösök, de a közösen használt lakásra és annak beren­dezéseire az élettársat élete végéig tartó használati jog illeti meg.

A polgári jogi szabályok mellett a különböző ágazati jogszabályok is állapítanak meg jogokat és kötelezettségeket az élettársak számára. Szemben a bejegyzett élettársakkal, akik a házastársakkal azonos el­bírálás alá esnek, az élettársak esetében jogszabályról jogszabályra változik, hogy milyen esetben kezelik az élettársakat a házastársakkalazonos módon. Így például a házastárssal azonos elbírálás alá esik az élettárs az alábbi esetekben:

• az élettárs megtagadhatja a tanúvallomást élettársa ellen, az élet­társa által elkövetett bűncselekmény kapcsán feljelentés elmulasz­tása vagy bűnpártolás címén nem büntethető;
• az élettárs rovására elkövetett személyi vagyont káro­sító bűncselekmények csak az élettárs magánindítványára büntethetők;
• az élettárs jogosult élettársa helyett magánindítványt tenni, illetve bűncselekmény miatt elhunyt élettársa után kárenyhítést kérni;
• jogosult információkat kapni élettársa egészségi állapotáról, illetve akadályoztatása esetén dönteni annak kezeléséről;
• köteles és jogosult élettársa temetése ügyében eljárni;
• az élettársakra a házastársakhoz hasonló összeférhetetlenségi, és nyilatkozattételi szabályok vonatkoznak;
• az élettárs jövedelmét a házastárs jövedelméhez hasonlóan kell figyelembe venni a különböző rászorultság alapján járó szociális juttatások igénylésénél;
• élettársak a házastársakkal azonos feltételek mellett jogosultak kedvezményes lakáshitel felvételére, ill. lakásvásárlási célú állami garanciavállalás igénybevételére.

A fent említett különbségeken túl (vagyonjog, öröklés) az alábbi helyzetekben például nem azonosak az élettársakra és bejegyzett élettársakra vonatkozó szabályok:

• bár az élettárs is jogosult elhunyt élettársa után özvegyi nyugdíjra, ehhez legalább 10 év együttélést kell bizonyítani;
• az élettárs önkormányzati bérlakásba vagy lakásszövetkezeti lakásba csak a bérbeadó/szövetkezet engedélyével költözhet be, élettársa halála után a bérletet nem folytathatja;
• az élettárs a házastárstól eltérően nem kérvényezheti élettársa holttá nyilvánítását vagy gondnokság alá helyezését, illetve az élettárs nem minősül preferált gondnoknak;
• az élettárs a házastárssal ellentétben nem minősül automati­kusan családtagnak a tartózkodási és letelepedési engedélyek kiadásakor, lehet ugyanakkor a családtagi státuszt kérvényezni aBevándorlási és Állampolgársági Hivataltól, ha az élettársak lega­lább 1 évig együtt éltek, és egyikük magyar vagy más EU tagállam állampolgára;
• a menekültként vagy menedékesként elismert személy eseté­ben az élettárs a házastárstól eltérően nem kap automatikusan menekült- vagy menedékes státuszt;
• magyar állampolgár élettársa a házastárssal ellentétben nem honosítható kedvezményesen (a 3 éves magyarországi tartóz­kodás helyett 8 évre van szükség a magyar állampolgárság meg­szerzéséhez);
• az élettárs nem jogosult diplomáciai útlevélre vagy fizetés nélküli szabadságra élettársa külföldi kiküldetése esetén.

A nyilvántartott élettársi kapcsolat

A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény egy további lehetőséget is bevezet a párok számára: az élettársak a közjegyző előtt kérhetik élettársi kapcsolatuk nyilvántartásba vételét. Ez a lehetőség nem összekeverendő a bejegyzett élettársi kapcsolattal: míg a bejegyzett élettársi kapcsolat a házassághoz hasonló intézmény az azonos nemű párok számára és ez alapján számos jog és kötelezett­ség illeti meg a feleket, a nyilvántartásba vétel ilyen többletjogokat az élettársi kapcsolathoz képest nem nyújt, csak az élettársi kapcsolat fennállásának bizonyítását könnyíti meg. Az élettársi kapcsolat nyil­vántartásba vételére mind azonos, mind pedig különnemű párok ese­tén lehetőség lesz. A nyilvántartásból való törlést bármely fél kérel­mére elvégzik, nem kell sem közjegyzői, sem bírósági bontóeljárást indítani. A törvénynek ezen rendelkezései csak később, a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó szabályok hatálybalépése után öt hónappal lépnek majd hatályba.