transzneműek
Milyen jogai vannak ma Magyarországon egy transznemű embernek? Miért jelent problémát a nem jogi elismerésének tilalma?
2005-ben, az Európai Únióhoz való csatlakozás után vitaindító iratot tettünk közzé, amelyben a melegség témájának a Nemzeti Alaptantervbe integrálására, a házasság vagy a bejegyzett életpartnerség bevezetésére, a mesterséges megtermékenyítés leszbikusokat kizáró szabályainak módosítására és a nemváltásra vonatkozó szabályok megalkotására tettünk javaslatot.
Az Inclusion4All projekt keretében készített, HR szakemberekkel és transz, interszex és nembináris emberekkel készített interjúkon és kérdőíveken alapuló kutatási jelentés.
Az Inclusion4All projekt keretében készített, HR szakemberekkel és transz, interszex és nembináris emberekkel készített interjúkon és kérdőíveken alapuló kutatási jelentés.
2020 májusa óta a nem- és névváltoztatás nem elérhető Magyarországon a transznemű emberek számára. A kiadvány a hazai jogi helyzeten bemutatja a nemzetközi emberi jogi standardokat és kitér az Alkotmánybíróság gyakorlatára. Emellett röviden bemutatja, miként könnyíthető meg a transznemű emberek élete ebben a diszkriminatív jogi közegben.
A kiadvány naprakészen tartott változata elérhető itt.
Ez a kiadvány az „Inclusion4All – Transz, interszex és nem-bináris emberek a munkahelyen” című projekt része, amely az Európai Unió Jogok, egyenlőség és polgárság programja (2014–2020) támogatásával valósul meg. Az eszköztár nemzetközi használatra készült, és az Inclusion4All projekt európai partnerszervezeteinek információin és tapasztalatain alapul. A projektben részt vevő szervezetek: TNN (Hollandia), Háttér Társaság (Magyarország), SURT Alapítvány (Spanyolország), Zagreb Pride (Horvátország), Bresciai Egyetem (Olaszország).
Ez a kiadvány az „Inclusion4All – Transz, interszex és nem-bináris emberek a munkahelyen” című projekt része, amely az Európai Unió Jogok, egyenlőség és polgárság programja (2014–2020) támogatásával valósul meg. Az eszköztár nemzetközi használatra készült, és az Inclusion4All projekt európai partnerszervezeteinek információin és tapasztalatain alapul. A projektben részt vevő szervezetek: TNN (Hollandia), Háttér Társaság (Magyarország), SURT Alapítvány (Spanyolország), Zagreb Pride (Horvátország), Bresciai Egyetem (Olaszország).
A transz emberek nemének jogi elismerését tiltó 33. § kapcsán indult közigazgatási perben a Kúria kimondta: közigazgatási szerv csak rendkívül kivételes esetben terjeszthet elő azonnali jogvédelem iránti kérelmet.
Budapest Főváros Kormányhivatala sorra veszíti el a 33. § hatálybalépése előtt indult nem- és névváltoztatási eljárásokkal kapcsolatos pereket, de a több tucat bírósági ítélet, és a kapcsolódó alkotmánybírósági döntések ellenére továbbra sem folytatja le ezeket az eljárásokat. Több ügyben egészen a Kúriáig ment el a kormányhivatal, hogy ne kelljen teljesítenie a bíróságok ítéletében foglaltakat, azonban már az első ilyen ítéletében megállapította a Kúria, hogy a kormányhivatal által benyújtott felülvizsgálati kérelem alaptalan.
Az alapvető jogok biztosa megállapította: megsértette az egyenlő bánásmód követelményét az a munkáltató, amely nem biztosította egy transznemű munkatárs számára a nemi identitásának megfelelő munkahelyi öltöző- és mellékhelyiség-használatot.