sajtóközlemény
A Veszprémi Törvényszék döntését követően a Fejér Vármegyei Kormányhivatal is elismerte: a transz nőknek is jár a „Nők 40” elnevezésű kedvezményes nyugdíjazási lehetőség. A kérdést az Európai Unió Bírósága már 2006-ban eldöntötte, a kormányhivatal kekeckedése miatt mégis a bíróság közbelépésére volt szükség.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának mai döntése szerint Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét azzal, hogy nem biztosítja a transz emberek számára a nem- és névváltoztatás lehetőségét.
Hogyan segíthetnek a kulcsfontosságú szakemberek a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak? - Kutatási összefoglaló
2023 februárjában a Háttér Társaság közérdekű adatokat kért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól, hogy valós képet kapjon az ún. ‘gyermekvédelmi’ törvény hatásáról a média világában, azonban a hatóság csak részben volt hajlandó azt teljesíteni. A Háttér Társaság ezért a TASZ-szal pert indított, elsőkon a Fővárosi Törvényszék az adatok kiadására kötelezte az NMHH-ot
Bár a nemrégiben elfogadott jogszabály tovább erősíti az LMBTQI-ellenes közhangulatot, a jogszabály rendelkezései nem teremtenek alapot a szivárványcsaládok jogi üldözésére.
A másfél éve tartó kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bizottság 2022 decemberében az Európai Unió Bíróságához fordult. Az április 6-i határidőig minden eddiginél több, 15 tagállam és az Európai Parlament csatlakozott az eljáráshoz
A Fővárosi Törvényszék az EU adatvédelmi irányelvére (GDPR) hivatkozással előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményez az Európai Bíróság előtt a nem jogi elismerésének elérhetetlensége miatt. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a nem- és névváltoztatás tilalma sérti a GDPR-t, valamennyi transznemű személyt érintő változtatásokra kényszerül a kormány.
A Háttér Társaság közel 30 éve biztosítja az LMBTQI témában lelkisegélyt keresők számára a telefonos vonalát. Most elindult a szolgáltatás új honlapja, ahol megújult formában érhető el a chat-szolgáltatásunk, továbbá megjelennek a szakemberek által írt cikkeink különféle lelki egészséggel kapcsolatos témákban.
Az Európa Tanács bizottsági jelentése szerint a magyar közbeszéd az utóbbi években egyre idegengyűlölőbbé vált, és a politikai beszéd rendkívül megosztó és ellenséges jelleget öltött, különösen a menekültekkel, menedékkérőkkel és migránsokkal, a muszlimokkal és az LMBTI személyekkel szemben.
Az LMBTQI emberek jogi helyzetéről szóló éves jelentését immár tizenkettedik éve készíti el az európai LMBTQI szervezetek összefogó ernyőszervezet. A jelentés szerint a régiót átható gyűlöletbeszéd következményei élet-halál kérdéssé váltak az LMBTQI emberek számára.