Megkövette a melegeket egy német tartomány

A németországi tartományok közül elsőként Hessen parlamentje nyilatkozatban kért bocsánatot a melegektől, amiért 1969-ig bűncselekményként üldözték az országban a homoszexualitást. A német lmbt-szövetség parlamenti bizottsággal vizsgáltatná ki, hogyan maradhatott érvényben ilyen sokáig a nácizmus idejéből származó melegüldöző törvény, a hírhedt 175-ös paragrafus.

A wiesbadeni parlamentben szeptember 26-án az összes párt támogatásával elfogadott határozat sajnálkozását fejezi ki, hogy egészen 1969-ig érvényben maradt a német btk. 175-ös paragrafusa, ami mélységesen csorbította a melegek és leszbikus emberi méltóságát; a Zöldek által kezdeményezett, de egyhangúlag megszavazott határozat egyben javasolja minden olyan kezdeményezés támogatását, amely e történelmi igazságtalanság feldolgozására irányul. A tartományi igazságügy-miniszter, a liberális Jörg-Uwe Hahn szerint "történelmi döntésről" van szó, mert még egyetlen más német tartomány sem foglalt állást ilyen világosan a kérdésben.

A német lmbt-szövetség, az LSVD széles társadalmi vitát szeretne arról, hogyan volt lehetséges, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban egészen 1969-ig "lényegében ugyanúgy üldözték a homoszexuális férfiakat, mint a nácik idején", a tartományi rangú főváros, Berlin pedig kezdeményezte a tartományok parlamentjében (Bundesrat) az egykori áldozatok rehabilitálását azáltal, hogy semmisnek mondják ki a 175-ös paragrafus alapján született ítéleteket.

A kollektív rehabilitációért lobbizó Manfred Bruns nyugalmazott szövetségi ügyész, az LSVD elnökségi tagja szerint a második világháború utáni demokratikus Németországban egészen 1969-ig "lényegében ugyanúgy üldözték a homoszexuális férfiakat, mint a nácik idején. Az egyetlen, ami nem történt meg többé, az a koncentrációs táborokba hurcolás, amúgy a büntetőjogi üldözés éppoly dühödt maradt". A parlamenti rehabilitációt a kezdeményező Berlinen kívül már támogatja Hamburg, Észak-Rajna-Vesztfália, Szászország-Anhalt és Hessen is, de még nem tudni, hogy meglesz-e a szükséges többség.

A Német Birodalomban 1871-ben vezették be a férfiak közti "természetellenes fajtalanságot" börtönnel fenyegető 175-ös paragrafust, amelyet a nácik 1935-ben megszigorítottak, 10 évre növelve a kiszabható leghosszabb szabadságvesztést. A nácizmus idejéből származó jogszabályváltozat 1945 és 1969 között változatlan hatállyal maradt érvényben, ezen idő alatt 100 ezer eljárás indult és 50 ezer ítélet született. A "buziparagrafust" teljesen csak 1994-ben törölték a német büntetőtörvénykönyvből.

Hatter.hu