Egy férfival élt vadházasságban Amerika leghatalmasabb embere

Harmincöt éve, május 2-án hunyt el John Edgar Hoover, aki közel fél évszázadig (1924-től 1972-ig) volt az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) rettegett igazgatója, a gyakran törvénysértő módon felhalmozott személyes adatok tömegének köszönhetően Amerika leghatalmasabb embere, aki egy másik férfival - helyettesével, Clyde Tolsonnal - élt vadházasságban. Feltételezések szerint a maffia főnökei kompromittáló fényképekkel zsarolták az FBI berkeiben csak Johnny és Clyde néven emlegetett párost, ezért tagadta később Hoover a szervezett bűnös létét és állította le embereit, ha azok túl közel kerültek a maffia sötét ügyeihez.

A melegházasságért vívott harcban történelmi előképek után kutató amerikai melegaktivisták szokatlan párosra bukkantak: az Egyesült Államok hajdani két elsőszámú bűnvadásza, az FBI egykori mindenható vezetője és pártfogoltja-jobbkeze gyakorlatilag vadházasságban élt, s talán formálisan is összeházasodtak volna, ha nem lett volna totális tabu a homoszexualitás és már akkoriban is engedélyezték volna azonos neműek házasságát. Edgar J. Hoover, a rettegett FBI-igazgató és helyettese, Clyde Tolson több mint 40 éven át elválaszthatatlan páros volt, sülve-főve együtt mutatkoztak, egyikük sem nősült meg, hasonlóan öltözködtek, s halálukban is egyesültek: egymás mellett temették el őket Washingtonban a kongresszusi temetőben, ráadásul a megboldogult FBI-főnök végrendeletében szinte minden vagyonát helyettesére hagyta, ami bizonyára nem történt volna meg, ha csak szakmai kapcsolat lett volna köztük. Hooverről még azt is rebesgették, hogy ha tehette, titokban női ruhában járt. A bűnvadász páros szoros magánéleti kapcsolatára azonban akkoriban még célozgatni is veszélyes volt.

Hoover, a Szövetségi Nyomozó Iroda vezetője 44 éven át, 1928-től 1972-ig mint férj és feleség élt egyik legszorosabb munkatársával, Clyde Tolsonnal. Ezzel a több évtizedes párkapcsolattal a teljhatalmú FBI-vezér, mások magánéletének sasszemű kifürkészője, más homoszexuálisok kíméletlen eltiprója a 11. helyezést vívta ki magának a leghosszabb ideig együttélő homoszexuális hírességek listáján, amelyet a Híres Leszbikus és Meleg Párok című internetes honlap állított össze. Bár a rettegett kémfőnök homoszexualitására nincs cáfolhatatlan tárgyi bizonyíték – a belső titkosszolgálat első embereként nyilván ügyesen tüntetett el minden nyomot -, melegsége és egy másik férfival való együttélése biztosra vehető.

A mások titkait olyan nagy buzgalommal fürkésző Hoover gondosan ügyelt arra, hogy saját magáról ne hagyjon hátra semmiféle „kompromittáló” bizonyítékot. Az utókor ezért olyan utalásokra van ráutalva, mint Richard Nixon felkiáltása, amellyel Hoover halálhírét fogadta: „Jézusom, az a vén faszszopó!” A leghitelesebb bizonyíték Hoover pszichológusának feleségétől származik: az asszony szerint az FBI főnöke bevallotta férjének, hogy a férfiakhoz vonzódik.

Mégha Hoover és Tolson része is a homoszexuális kulturális örökségnek, a bűnvadász duó aligha tekinthető példaképnek: Hoover Adlai Stevenson állítólagos homoszexualitásáról szóló, bizonyítatlan szóbeszédekkel ásta alá Illinois állam liberális kormányzójának 1952-es elnökjelöltségét, ugyanakkor kíméletlenül lesújtott azokra, akik az ő szexuális irányultságára mertek célozgatni. Mindennek tetejébe Hoover vaskos titkosszolgálati dossziét gyűjtött Roosevelt elnök feleségének, Eleanornak a feltételezett leszbikus szeretőiről valószínűleg zsarolási céllal.

A jogot végzett Clyde Tolson 1927-ben hiába jelentkezett az FBI-hoz, csak egy évvel később vették fel, amikor Hoover meglátta a fotóját (és pályázatát). Ezt követően Tolson szokatlanul gyors karriert futott be a cégnél, három év múlva már Hoover helyettese és jobbkeze lett. Már életükben feltűnést keltett, hogy a két férfit soha nem látják női társaságban, ugyanakkor 44 éven át sülve-főve együtt mutatkoztak. Minden áldott nap együtt ebédeltek és vacsoráztak, szabadságra is együtt mentek. Az elválaszthatatlan páros homoszexualitását azonban nyíltan senki nem merte firtatni: ha egy újságíró csak homályos célzást tett kettejük bensőséges viszonyára, titokban máris szaglászott utána az FBI. Így történt ez a Time magazin munkatársával, aki azt találta írni, hogy „Hoovert ritkán látni férfitárs nélkül, leggyakrabban az ünnepélyes arcú Clyde Tolsonnal.”

Szóbeszéd útján azonban terjedt a pletyka az elválaszthatatlanul összeforrt bűnvadász párosról. Az FBI-on belül „J. Edna és Tolson mama”-ként emlegették őket, Truman Capote, a nagy meleg író „Johnny és Clyde”-nak nevezte őket. Történelmi párhuzamot idéz egy megjegyzés (elszólás?), amelyet Hoover tett a barátai között:„Clyde Tolson az alteregóm. Olvasni tud az elmémben”. Emlékezetes, hogy amikor egy elfogott perzsa királynő tévedésből Nagy Sándor férfiszeretője és hadvezére, Héphaisztión előtt borult le, a Hódító csak annyit mondott, „sebaj anyám, ő is Sándor”.

Egy vezető FBI-tisztségviselő később úgy emlékezett vissza, hogy a két férfi mindig együtt volt. Tolson eszesebb volt Hoovernál, borotvaként vágott az esze, de – szerinte – egy nagy hibája volt, az, hogy szolgaian követte Hoover minden parancsát.

Egy 1943-as FBI-feljegyzés említést tesz egy nőről, aki azt a pletykát terjesztette Hooverről, hogy homoszexuális és „fiatal fiúk nagy csoportjával veszi körül magát”. A nő annak alapján terjesztette ezt, hogy 1941-ben Baltimore-ban egy étteremben fültanúja volt egy erről szóló beszélgetésnek.

A szóbeszéd szerint a New Orleans-i és a chicagói maffiának kompromittáló dokumentumai, fotói voltak a női ruhába öltözött, illetve más férfiakkal szeretkező Edgar Hooverről, az FBI főnök ezért lépett fel csak tessék-lássék az alvilág ellen. Az FBI az ötvenes évektől már alig foglalkozott a Hoover által nem létezőnek nyilvánított szervezett bűnözés üldözésével, inkább a közszereplők világnézetét és a politikai korrupciót vizsgálat, a megszerzett adatokat pedig Hoover a politikusok manipulálására használta. Jellemző, hogy 1959-ben az FBI 489 ügynöke figyelte a vélt vagy valós kommunisákat, s csak 4 a maffiát. Hoover a 70-es évektől már a bírálatok kereszttüzében állt, de egyik elnöknek sem volt bátorsága arra, hogy felmentse tisztségéből. Jellemző, hogy 1924 és 1972 között Amerikának nyolc elnöke, de az FBI-nak csak egy igazgatója volt.

Amikor Hoover 1972-ben meghalt, gyakorlatilag teljes vagyonát „helyettesére” hagyta, s Tolson birtokába került Hoover hatalmas titkosirat-gyűjteménye is. Tolson visszavonult, s barátai szerint csak akkor ment el hazulról, ha Hoover sírját kereste fel. Amikor 1975 áprilisában Tolson is meghalt, FBI-ügynökök szálltak ki házához, hogy elvigyék a titkos ügyiratokat. Végakaratuknak megfelelően Tolsont Hoover mellé temették a washingtoni Kongresszusi Temetőben.

Ha többet tudnánk kettejük viszonyáról, alighanem a történelem egyik nagy homoszexuális szerelmét ünnepelhetnénk a nagyhatalmú FBI-igazgató és helyettese kapcsolatában.

A történelmi melegpárosok listáját egyébként Mazo de la Roche kanadai írónő vezeti, aki 75 éven át élt együtt szerelmével, Carol Clementtel. A listán szerepel még Mary Renault regényíró és Julie Mullard (50 év), Gertrude Stein kubista írónő és Alice B. Toklas (39 év), W. H. Auden költő és Chester Kallam (34 év). Leonardo da Vinci 30 éven át élt együtt Giacomo Caprotti nevű tanítványával, míg Nagy Sándor és hadvezére, Héphaisztion 19 évi kapcsolatottal került fel a világ leghosszabb homoszexuális „házasságainak” listájára.

Hatter.hu