Azerbajdzsán melegregény a háború és a gyűlölet ellen

A rendőrség szedette le a bakui könyvesboltok polcairól Alekper Aliyev azerbajdzsán író Artus és Zaur című regényét, amely az értelmetlen háborúskodás és zsigeri gyűlölködés ellen emel szót két férfi, egy azeri és – kimondani is szörnyű! – egy örmény szerelme ürügyén.

A kétszeresen is tabudöntögető művet – alighanem az egész Kaukázus első melegregényét - egyetlen bakui könyvesbolthálózat, az Ali és Nino volt hajlandó árusítani, amely rendőrségi felszólításra kénytelen volt bevonni a 31 éves szerző hatodik regényét. A rendőrök azzal fenyegetőztek, hogy maguk szedik le a polcokról a könyvet, ha a könyvesbolt nem teszi meg. Fenyegetések és megfélemlítés hatására kénytelenek voltak lemondani egy író-olvasó találkozót is.

Külföldi megkeresésre a bakui belügyminisztérium képes volt letagadni a hatósági fellépést, mondván, hogy „a rendőrség nem avatkozik be kereskedelembe és könyvárusításba”.

A szenzációs regényből mindössze 150 példányt adtak el január óta az Ali és Nino két bakui könyvesboltjában, de a szerző szerint azerbajdzsán viszonyok között ez nem rossz eredmény.

A történet két szerelmespárrá váló gyerekkori barátról, a Bakuban nevelkedő azeri Artusról és az örmény Zaurról szól, akiket a Szovjetunió felbomlása után szétszakít a Hegyi-Karabah miatt kitört azeri-örmény háború. Végül mégis találkoznak, méghozzá Tbilisziben, a grúz fővárosban, ahol egy holland lelkész – Mihail Szaakasvili elnök feleségének bizalmasa – össze is esketi őket.

A szándékosan egy 1937-es népszerű heteroszexuális szerelmi drámára (Ali és Nino) hajazó regényben is kárhozatra van ítélve a románc: a szerelmesek a mélybe vetik magukat a 12. századi bakui Szűztoronyból, amely hagyományosan a tiltott szerelem jelképe.

A szerző szerint regénye az előítéletek ellen emel szót. Azerbajdzsánban a legmélyebb megvetés két csoportot, a homoszexuálisokat és az örményeket, illetve az örményekkel bármiféle kapcsolatban állókat sújtja. Nincs nagyobb sértés, mint valakit lebuzizni vagy örménybérencnek tartani. Aliyev ennek a zsigeri gyűlöletnek üzent hadat, arra bátorítva az embereket, hogy ne féljenek. „A meleg szerelmi történet csak háttérként szolgál annak bemutatására, mennyire értelmetlen a két nép háborúsága, és hogy mindkét országot oligarchák tartják a kezükben” – mondta az író.

Az azeri társadalom két legfőbb tabujával, a homofóbiával és az elvakult örményellenességgel szembeszegülő regény természetesen óriási vihart kavart a kaukázusi országban: egyes internetes portálok kénytelenek voltak bezárni, illetve megcenzúrázni fórumaikat a féktelenül gyűlölködő bejegyzések miatt. Egyesek azt javasolták, hogy vásárolják fel az összes példányt és vessék máglyára a könyvesbolt előtt. Mások a hírhedt iszlám törvény, a saría alkalmazását követelték az íróval szemben. Némelyek ironikusnak szánt módon azt írták, hogy immár Azerbajdzsánnak is megvan a maga Salman Rushdie-ja vagy Orhan Pamukja.

Az első reagálások zömükben elutasítóak örmény részről is, noha a regény (még) nem olvasható örményül.

Jellemző módon az internetes fórumokon a szembenálló felek azt latolgatják, hogy melyik az aktív és melyik a passzív fél a szexben a két férfi között. A kommentelők hajlandónak mutatkoznak megbocsátani a szereplők homoszexualitását, ha saját emberük akaszt be az ellenségnek...

A botránykönyv egyelőre csak azeri nyelven jelent meg, de tervezik lefordítását örményre és grúzra is, sőt a nemzetközi közvélemény is megismerkedhet vele, ha elkészül a tervezett, sőt részben már kész orosz és angol fordítás.

A tragikus végű regénnyel Alekper Aliyev saját bevallása szerint a dél-kaukázusi háború „összes abszurdítását” akarja bemutatni, amire szerinte minden joga megvan, mert saját bátyja is elesett 1994-ben a karabahi háborúban.

A keresztény örmények és a muszlim kultúrájú azeriek között sokkal több a hasonlóság, mint a különbözőség; a perzsa befolyás miatt az örmények még a grúzoknál is közelebb állnak az azeriekhez – mondja a 31 éves szerző, a Kultura.az internetes portál főszerkesztője, akinek ez a 6. regénye.

Hatter.hu