Az Alkotmánybíróság felfüggesztette a "családvédelmi" törvény melegeket diszkrimináló paragrafusának hatályba lépését
Az Alkotmánybíróság (Ab) felfüggesztette az úgynevezett családvédelmi törvény 8., öröklésre vonatkozó paragrafusának hatályba lépését azzal az indoklással, hogy az öröklés kérdésében a polgári törvénykönyv (Ptk.) és a július elsején hatályba lépő, a családok védelméről szóló törvény (Csvt.) között nincs összhang. A Ptk. öröklési rendje szerint a bejegyzett élettárs egyértelműen a házastárssal azonos szinten örököl, míg a Csvt. normaszövege "elsősorban" a rokonok és a házastárs öröklésére utal, és ezzel "súlyos bizonytalanságot okoz". A végleges döntés a 7. § (családfogalom) és a most felfüggesztett 8. § kapcsán később várható. A családvédelmi törvény vizsgálatát az alapvető jogok biztosa, Szabó Máté kezdeményezte, mivel az diszkriminatív az azonos nemű párokkal szemben.
Az Alkotmánybíróság megállapítása szerint "a vizsgált rendelkezés alaptörvény-ellenessége valószínűsíthető az alaptörvényben rögzített jogállamiság elve és a belőle levezethető jogbiztonság követelménye alapján". A Ptk. öröklési rendje szerint a bejegyzett élettárs egyértelműen a házastárssal azonos szinten örököl, míg a Csvt. normaszövege "elsősorban" a rokonok és a házastárs öröklésére utal, és ezzel súlyos bizonytalanságot okoz. Az Ab álláspontja szerint előfordulhat, hogy - leszármazó hiányában - a Ptk. alapján az örökhagyó bejegyzett élettársa, míg a Csvt. alapján az örökhagyó testvére a törvényes örökös. Ez jogértelmezéssel feloldhatatlan bizonytalanságot okozhat, ezért a jogszabály hatálybalépését felfüggesztette a testület.
Az új alkotmánybírósági törvény lehetővé teszi, hogy, hogy az Ab a még nem hatályos törvények hatálybalépését átmenetileg felfüggessze. A testület abban az esetben dönthet így, ha vizsgálata során az alaptörvény-ellenesség fennállását valószínűsíti. A felfüggesztésre súlyos és helyrehozhatatlan kár vagy hátrány elkerülése, az alaptörvény vagy a jogbiztonság védelme érdekében kerülhet sor. A határozathoz Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybíró különvéleményt csatolt.
Hatter.hu/MTI