A spanyol alkotmánybíróság előtt a melegházasságok ügye

Ismét a középpontba került Spanyolországban a melegházasságok ügye, a spanyol alkotmánybíróság ugyanis szerdán kezdte tárgyalni a melegházasságok alkotmányosságát vitató beadványokat. A jogegyenlőséget megvalósító intézkedést José Luís Rodríguez Zapatero baloldali kormánya vezette be hét éve a mediterrán országban. A tavaly novemberi választásokon kormányra került konzervatív Néppárt (PP) még ellenzéki pártként fordult alkotmánybírósághoz a 2005-ös törvény miatt, de akcióba lendült a spanyolországi római katolikus egyház is, amely szintén hevesen ellenezte a jogszabályt. Püspökei részt vettek a törvény elfogadása elleni, keresztény-konzervatív csoportok által szervezett tömegtüntetéseken.

A tüntetések alábbhagytak, de a vita ma is tart, hiszen a 94 százalékban katolikus királyság lakosságának egy része ellenzi a melegek egyenjogúsítását.

Mariano Rajoy, az új kormányfő a kampányban azt ígérte, megváltoztatják a vitatott jogszabályt, és annak kapcsán "szégyenről" beszélt. A december végi kormányalakítás után azonban közölte, mielőtt bármit tennének, megvárják az alkotmánybíróság határozatát. Így a taláros testület mondja ki a végső szót az ügyben. A spanyolországi melegszervezetek is régóta követelik, hogy az alkotmánybíróság egyszer és mindenkorra mondja ki, a melegházasságok ellentétesek-e az alkotmánnyal vagy sem.

Visszás helyzetet teremtene, ha az alkotmánybíróság helyt adna a kérelmeknek, és lehetővé tenné a törvény megváltoztatását. A módosítás ugyanis a spanyol törvények értelmében nem lehet visszamenőleges, vagyis nem érintené azt a 25 ezer homoszexuális párt, akik már házasságra léptek, csak a jövőben házasodni akaróktól venné el ezt a jogot, sértve a jogegyenlőség elvét.

Szakértők szerint figyelembe véve a családjogi ügyekben kialakult bírói gyakorlatot is, az alkotmánybíróságnak el kellene utasítania a beadványokat. Nem lehet kizárni, hogy a taláros testület így is fog dönteni, a ténylegesen kialakult helyzetre hivatkozva.

Megfigyelők szerint a spanyol alkotmánybíróság működését is erőteljesen áthatja a politika; a testület hét tagja inkább szocialista pártinak, öt tagja konzervatívnak van elkönyvelve. Az alkotmányos küzdelem kimenetele nyílt, nem lehet egyértelműen megjósolni, hogyan határoz az alkotmánybíróság - vélekedtek az idézett megfigyelők.

A spanyol sajtó szerint július vége felé születhet meg a várva várt döntés.

MTI