Workplace Pride konferencia Brüsszelben
2017. június 22-23-án 11. alkalommal szervezett nemzetközi konferenciát a Workplace Pride nemzetközi szervezet az LMBTI emberek munkahelyi befogadásáról. A konferencián egyesületünk munkatársa is részt vett.
A Workplace Pride nonprofit nemzetközi szervezetet 2008-ban alapították olyan nagyvállalatok, amelyek elkötelezettek a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) emberek munkahelyi befogadása iránt. A négy alapítóhoz azóta számos további szervezet csatlakozott: jelenleg 48 tagja van, közük olyan világcégek, mint az IBM, az IKEA, a Shell, a KLM vagy a Vodafone. A szervezet kutatásokkal, képzésekkel és tapasztalatcserével támogatja tagszervezetei és más érdeklődők ezirányú tevékenységét.
A szervezet 11. éves konferenciáját 2017. június 22-23-én tartották Brüsszelben, Hídépítés: LMBTI munkahelyi befogadás és emberi jogok címmel, több mint 200 fő részvételével. A korábbi konferenciákkal ellentétben nemcsak a vállalatok, de civilszervezetek és szakszervezetek képviselői is meghívást kaptak, így Dombos Tamás, egyesületünk ügyvivője is részt vett az eseményen.
A konferencia egyik központi témaja az volt, hogyan járjanak el azok a multinaciális vállalatok, amelyeknek fontos érték az LMBTI emberek egyenlősége, de olyan országokban (is) működnek, ahol a jogi-társadalmi közeg elutasító. Mit tegyen az IKEA, ha a családi sokszínűséget megjelenítő katalógusát az orosz hatóságok a propagandatörvényre hivatkozva bezúzással fenyegetik? Mit tegyen a Shell, ha meleg középvezetőjét olyan országba kell küldenie, ahol a homoszexualitás bűncselekmény? Mit tegyen a Vodafone, ha ha a helyi jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy munkavállalója nemét hivatalosan elismertesse, vagy az IBM, ha a helyi jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy munkavállalóik azonos nemű partnerének azonos juttatásokat biztosítsanak, mint a heteró házastársaknak.
A helyzet kezelésére három model terjedt el. A “Ha Rómában vagy, tégy úgy, ahogy a rómaiak” modell szerint a vállalatoknak a helyi viszonyokhoz kell alkalmazkodniuk. A “nagykövetségi” modell szerint a vállalat falain belül a nemzetközi elveket kell érvényesíteni, de a környezetet nem kell befolyásolni. Az “érdekérvényesítő” modell szerint a vállalatoknak aktívan fel kell lépniük, hogy javítsák az LMBTI emberek jogainak érvényesülését az adott országban. A viták leginkább akörül forogtak, mit lehet tenni, hogy a vállalatok a jelenleg legelterjedtebb “nagykövetségi” modell helyett az “érdekérvényesítő” modell irányába induljanak el.
Bár a jogi környezet Magyarországon nem korlátozza a vállalatok LMBTI emberek munkahelyi befogadását segítő fellépését (sőt, az egyenlő bánásmódról szóló törvény, illetve az élettársi, bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó jogszabályok kifejezetten előírják az azonos kezelést), nálunk is komoly kérdésként merül fel, hogy a vállalatok mit tehetnek a szélesebb társadalom és különösen a politikai elit elutasító beállítódásának megváltoztatása érdekében.
Az előadások és panelbeszélgetések mellett párhuzamos workshopok segítették a tapasztaletcserét. Az egyik workshop például arról szólt, hogy milyen érvekkel lehet leghatékonyabban meggyőzni a felsővezetést a téma fontosságáról, egy másik, hogy hogyan alakíthatják a vállalatok a témával kapcsolatos közbeszédet.
A konferencia során több új vállalat is csatlakozott a Workplace Pride által 2011-ben közzétett Amszterdami nyilatkozathoz. A 10 pontos lista azokat a minimumkövetelményeket tartalmazza, amelyekkel a munkáltatók elősegíthetik az LMBTI emberek munkahelyi befogadását. A biztonság és az esélyegyenlőség biztosításának általános kötelezettsége mellett a dokumentumban olyan konkrét vállalások is szerepelnek, mint az LMBTI munkavállalói csoportok támogatására szánt összeg minimumának meghatározása.