Sajtóközlemény: Egyezséggel végződött az első transzvesztita ügy az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt | Háttér Társaság

Sajtóközlemény: Egyezséggel végződött az első transzvesztita ügy az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt

SminkkészletSajnálatát fejezi ki és egy későbbi időpontban lehetővé teszi a szálló kertjének igénybevételét transzvesztita fotózás céljára egy vidéki kastélyszálló üzemeltetője. Ez áll abban az Egyenlő Bánásmód Hatóság által is jóváhagyott egyezségben, amelyet a korábban elutasított transzvesztita baráti társaság képviselője kötött a kastélyhotel üzemeltetőjével. Ez volt az első olyan ügy Magyarországon, amelyben a Hatóság egy transzvesztita személy kérelmére indított eljárást.

A Háttér Társaság a Melegekért egyesület jogsegélyszolgálatának ügyfele 2011 júliusában egy internetes portálon foglalt szállást egy vidéki kastélyhotelbe. A foglalás során külön feltüntette, hogy a kastély kertjét fotózásra is szeretné igénybe venni. A kastélyhotel mindaddig semmilyen akadály nem gördített a szálló igénybevétele és a fotózás elé, amíg ki nem derült: transzvesztita fotózásról lenne szó. Az ügyfél hiába próbált más időpontban is megállapodni, a kastélyszálló elutasította kérését.

Az ügyfél panaszával az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult, ám a Hatóság a kérelmet érdemi kivizsgálás nélkül elutasította, arra hivatkozva, hogy az ügyfél nem rendelkezik a jogszabály által meghatározott védett tulajdonsággal, holott panaszában egyértelműen leírta, a szolgáltatás nyújtásának megtagadása véleménye szerint azért történt, mert „travi fotózásról” lett volna szó. Az ügyfél ekkor fordult a Háttér Társaság a Melegekért jogsegélyszolgálatához, amely részletes beadványában felhívta a figyelmet, hogy az egyenlő bánásmódról szóló törvény a nemi identitás szerinti hátrányos megkülönböztetést is tiltja, így az azon személyeket is védi, akik ugyan születéskori nemükkel azonosulnak, de időről időre az ellenkező nem ruháit öltik magukra (transzvesztiták).

A Hatóság válaszlevelében elnézést kért korábbi figyelmetlenségéért, és megindította az eljárást a kastélyhotel üzemeltetője ellen. A szóbeli tárgyalás során az üzemeltető első perctől készségesnek bizonyult a megegyezésre, véleménye szerint az incidensre egy félreértés miatt került sor (az adott időpontban már esküvő volt a kastély területén, és emiatt nem tartották kivitelezhetőnek más fotózás megrendezését). Az ügyben a felek között végül egyezség született, amely szerint az eljárás alá vontnak nem állt szándékában a kérelmezőt megbántani vagy megsérteni, és a történtekért sajnálatát fejezte ki. Az eljárás alá vont kastélyhotel vezetősége vállalta, hogy egy előre egyeztetett tavaszi időpontban biztosítja a kérelmező számára az eredeti kérelemben megjelölt fotózás lebonyolítását, és a jövőben is mindent megtesz az egyenlő bánásmód követelménye maradéktalan érvényesülése érdekében.

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény 2003 óta tiltja a szexuális irányultság és nemi identitás szerinti hátrányos megkülönböztetést többek között a foglalkoztatás, az oktatás és a szolgáltatások igénybevétele során. A törvény alapján egyetlen bank, étterem, szálloda vagy szórakozóhely sem tagadhatja meg a leszbikus, meleg, biszexuális vagy transznemű emberek kiszolgálását. Míg a Hatóság korábban is eljárt már olyan ügyben, ahol az érintettek a meleg vagy leszbikus kisebbséghez tartoztak (szexuális irányultság szerinti megkülönböztetés), most először került alkalmazásra a jogszabály „nemi identitás” fordulata transzvesztita kérelmező esetén.

„Az eset ismét megmutatta, hogy érdemes az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordulni, ha valakit szexuális irányultsága vagy nemi identitása miatt ér hátrányos megkülönböztetés.” – mutatott rá Dombos Tamás a Háttér Társaság a Melegekért egyesület jogsegélyszolgálatának munkatársa. „Ugyanakkor az is kiderült, a Hatóság nem minden esetben áll a helyzet magaslatán, ezért panaszunkkal érdemes először civil jogvédőkhöz fordulni, akik a Hatóság esetleges hibáira rámutatva az ügyfél érdekeit az egész eljárás során képviselik. Bízunk benne, hogy az eset kapcsán a Hatóság számára is egyértelművé vált, hogy szükség lenne az ügyintézők továbbképzésére, különösen a szexuális irányultság és nemi identitás szerinti diszkrimináció felismerése kapcsán.”

Témák