Háttér Társaság a
Melegekért egyesület Alapszabálya
(a 2009. június 06. napján megtartott közgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes
szerkezetben)
Az egyesület neve: Háttér Társaság a Melegekért
Az egyesület
rövidített neve: Háttér Társaság
Az egyesület idegen nyelvű elnevezése: ”Háttér” Support Society for LGBT
People in Hungary
Az egyesület
levelezési címe: 1554 – Budapest, Pf. 50.
Az egyesület e-mail
címe: hatter [kukac] hatter [pont] hu, az egyesület honlapja: www.hatter.hu
A Háttér Társaság a Melegekért az egyesülési
jog alapján létrejött olyan kiemelkedően közhasznú, országos működési körű
társadalmi szervezet, mely az önkéntesség elvén szerveződik, a demokrácia, a
szakmai hozzáértés és a szolidaritás elve alapján működik, szolgáltatásait
nyilvánosan, és korra, nemre, fajra vagy etnikai származásra, hitre, fogyatékosságra
vagy szexuális orientációra tekintet nélkül, bárki számára hozzáférhető módon
nyújtja.
I. Az egyesület céljai
1. A
szakmai és politikai közvélemény figyelmének felhívása a leszbikus, meleg,
biszexuális és transznemű (továbbiakban: lmbt) emberek problémáinak
megoldatlanságára.
2. Segítő szolgálatok működtetése.
Különböző önkéntes
segítő szolgálatok létrehozása és működtetése, illetve ilyen segítő szolgálatok
létrejöttének támogatása, a szolgálathoz fordulók anonimitásának biztosításával.
A segítők kiképzésének és önképzésének megszervezése.
3. Az emberi jogok védelme.
Az egyesület minden
közéleti megnyilvánulásának közvetett vagy közvetlen célja az lmbt kisebbség
hátrányos megkülönböztetése elleni küzdelem.
4. Az lmbt emberekkel kapcsolatos sztereotípiák és előítéletek oldása.
5. Az lmbt közösségek önszerveződésének támogatása. Új intézmények és
szolgáltatások létrehozásának elősegítése az állami és civil szférában az lmbt
embereknek a társadalomba való jobb integrálódása érdekében.
6. Az lmbt kultúra ápolása, megismertetése.
II. Az egyesület tevékenységei
7. Az lmbt kisebbség
érdekvédelme a nyilvánosság és a közélet különböző fórumain.
8. Segítő szolgálatok működtetése, különösen:
-
Meleg
Háttér Információs és Lelkisegély Szolgálat,
-
Háttér –
Meleg Jogsegély Szolgálat,
-
HIV/AIDS
Megelőzési Program.
9. Az egyesület céljaival összefüggő tanfolyamok, előadások és kutatások
szervezése és lebonyolítása. Konzultáció biztosítása, kiadványok megjelentetése
és terjesztése. Az egyesület céljaival összefüggő elektronikus és nyomtatott
sajtótermékek gyűjtése, archiválása és közzététele.
10. Új intézmények és szolgáltatások létrehozásának elősegítése az állami
és civil szférában az lmbt embereknek a társadalomba való jobb integrálódása
érdekében.
11. Kiadványok, könyvek, újságok kiadása és forgalmazása. Kulturális
rendezvények, fesztiválok (pl. Meleg Büszkeség Nap) szervezésében való
részvétel.
12. Az egyesület alapelveivel, céljaival és tevékenységeivel összhangban,
középtávú feladatainak meghatározása érdekében 2 évente stratégiai tervet
alkot.
13. Az egyesület a fentiekben meghatározott tevékenységeket mint
törvényben meghatározott kiemelten közhasznú tevékenységeket gyakorolja – az
egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény 141.§ (1), (2) és (3) bekezdés a)
pontja alapján, tekintettel arra, hogy a 8. pontban meghatározott tevékenységek
gyakorlását (anonim információs és lelkisegély szolgálat működtetése, valamint
HIV/AIDS prevenciós tevékenység) a hivatkozott jogszabály kifejezetten állami
feladattá nyilvánítja –, és elsődleges célja, hogy mindenki részesülhessen a
közhasznú szolgáltatásokból.
14. Az egyesület kiemelten
közhasznú szolgáltatásai igénybevételének módja.
Az egyesület
kiemelkedően közhasznú szolgáltatásait elsősorban anonim telefonos információs
és lelkisegély-, valamint jogsegély
szolgálat működtetésével, továbbá HIV/AIDS prevenciós és szex-edukációs tevékenységével nyújtja. Az
egyesület kiemelkedően közhasznú szolgáltatásai bármely arra igényt tartó
személy által hozzáférhetőek, a szolgáltatások elsődleges célcsoportja a
magyarországi lmbt közösség.
15. Az egyesület pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el,
országgyűlési és önkormányzati képviselőjelöltet nem állított, és azt az
elkövetkező választásokon sem állíthat, közvetlen politikai tevékenységet nem
folytat, politikai pártoknak támogatást nem nyújt.
III. A tagsági viszony, a tagok jogai és kötelezettségei
a) Az egyesület tagjai
16. Az egyesület tagjai:
-
az
ideiglenes tagok,
-
a rendes
tagok,
-
a
pártoló tagok.
b) A tagsági viszony keletkezése
17. Az egyesület ideiglenes tagja lehet az a nagykorú magánszemély, aki
írásbeli belépési nyilatkozatában vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az
egyesület munkájában, és az egyesület Alapszabályában foglaltakat elfogadja. Az
írásbeli nyilatkozatnak tartalmaznia kell az ideiglenes tag nevét, lakcímét és
az ideiglenes tagság kezdetének időpontját. Az ideiglenes tag
rendelkezésre bocsáthatja e-mail címét és telefonszámát is.
18. Az ideiglenes tagsági viszonyt az ügyvivői testület annak
keletkezésétől számított 6 hónapon belül visszautasítással megszüntetheti. A
visszautasítás tárgyában összehívott ügyvivői testületi ülésen a felügyelő
bizottság részvétele kötelező. Az ülés időpontjáról és helyszínéről a visszautasítással
érintett személyt az időpont előtt legalább 8 nappal írásban értesíteni kell.
19. Az ideiglenes tagság ügyvivői testület által történő visszautasításának hiányában az ideiglenes tagsági viszony
kezdetét követő 6 hónapon túli időpontra kitűzött közgyűlés az ideiglenes tag
rendes taggá választása tárgyában köteles döntést hozni. Ha a közgyűlés az
ideiglenes tagot nem választja rendes taggá, a tagsági viszony a közgyűlés
napján megszűnik, vagy az ideiglenes tagság – a közgyűlés döntése alapján, legfeljebb egy
alkalommal – újabb legalább 6 hónappal meghosszabbodik.
20. Az egyesület rendes tagja lehet az az ideiglenes tag, akit a közgyűlés
a rá irányadó szabályok szerint rendes taggá választott.
21. Az egyesület pártoló tagja lehet az a rendes tag, aki rendes taggá
választását követően vagy azzal egyidejűleg írásbeli nyilatkozatával a pártoló
tagságot választja.
22. Az egyesület rendes tagja írásbeli nyilatkozatával bármikor átléphet
pártoló taggá, a pártoló tag pedig – a rendes tagsági viszonnyal járó
kötelezettségek vállalása esetén – rendes taggá.
c) A tagsági viszony megszűnése
23. A tagsági viszony megszűnik:
-
a tag
kilépésével,
-
a tag
kizárásával,
-
a tag
halálával,
-
ideiglenes
tagság esetén a tagsági viszony visszautasításával, vagy rendes taggá
választás, illetve az ideiglenes tagság meghosszabbításának hiányában,
-
a
tagsági viszony megszűntnek nyilvánításával.
24. A tag írásbeli nyilatkozatával az egyesületből
bármikor, indoklás nélkül kiléphet.
25. A tag kizárásának részletes szabályairól a
VI. fejezet rendelkezik.
26. A rendes vagy pártoló tag tagsági viszonyát az
ügyvivői testület határozatával megszűntnek nyilváníthatja, ha a rendes vagy
pártoló tag az egyesület munkájában legalább 1 éve nem vesz részt. A határozat
meghozatala előtt – 30 napos határidő tűzésével és a jogkövetkezményekre történő
figyelmeztetéssel – a rendes vagy pártoló tagot az Alapszabály rendelkezéseinek
betartására fel kell hívni, és írásbeli nyilatkozatát kell kérni, hogy részt
kíván-e venni az egyesület munkájában, amennyiben igen, mi módon fogja ezt
tenni. Az ügyvivői testület a tagsági viszony megszüntetésével kapcsolatos
jogkörét csak a felhívás eredménytelensége esetén gyakorolhatja. A rendes vagy
pártoló tag az ügyvivői testület döntése ellen – annak tudomására jutásától
számított 8 napon belül – a közgyűléshez fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a
következő közgyűlés bírálja el, a közgyűlés az ügyvivői testület döntését
megváltoztathatja. A közgyűlés döntéséig a tag a tagsági jogait nem gyakorolhatja,
de a közgyűlésen részt vehet.
27. A tagsági viszony visszautasítással,
kilépéssel, kizárással vagy megszűntnek nyilvánításával történő megszűnését
követő 6 hónapon belül ismételt belépési nyilatkozat egyáltalán nem, ezt
követően pedig csak az ügyvivői testület írásbeli hozzájárulásával tehető.
28. A tagsági viszony megszűnése esetén a volt tag
az egyesülettel szemben a tagsági viszonnyal összefüggésben semminemű anyagi
követelést nem támaszthat, az esetlegesen előre befizetett tagdíj időarányos
része azonban visszajár.
d) A tagok jogai és
kötelezettségei
29. A rendes tag jogai:
a) ha az Alapszabály másként nem rendelkezik,
rendszeresen részt vehet a közgyűlésen és az egyesület munkájában,
rendezvényein, az egyesület tisztségviselőinek megválasztásában, továbbá a
közgyűlések határozatainak meghozatalában;
b) tisztségre választható;
c) javaslatot tehet az egyesületet érintő
bármely kérdésben;
d) használhatja az egyesület felszereléseit,
eszközeit – az eszközhasználat módját és részletes feltételeit az ügyvivői
testület határozza meg –, igénybe veheti az egyesület szakembereinek
segítségét;
e) ha az Alapszabály másként nem rendelkezik,
betekinthet az egyesületet érintő dokumentumokba, írott információkba.
30. A pártoló tag jogai:
Ha az Alapszabály
másként nem rendelkezik, a pártoló tagot – a tisztségekre választhatóság és a
szavazati jog kivételével –
mindazon jogok megilletik, amelyek a
rendes tagot. A pártoló tagot az ügyvivői testület különös méltánylást érdemlő
esetben írásbeli bejelentése alapján az egyesület munkájában való részvételi
kötelezettség alól határozott időtartamra felmentheti.
31. Az ideiglenes tag jogai:
Ha az Alapszabály
másként nem rendelkezik, az ideiglenes tagot megilletik mindazon jogok, amelyek
a pártoló tagot. Az egyesület munkájában való részvételi kötelezettség alól az
ideiglenes tag nem mentesíthető.
32. A rendes tag kötelezettségei:
a) az Alapszabály és a Szervezeti és Működési Szabályzat
(továbbiakban: SZMSZ) rendelkezéseinek betartása, valamint a közgyűlés és az
ügyvivői testület határozatainak végrehajtása;
b) rendszeres részvétel az egyesület munkájában;
c) az egyesületi vagyon megóvása;
d) a közgyűlés által meghatározott tagdíj
fizetése;
e) az egyesület érdekében bizalmasnak minősülő információk
megőrzése;
f) az egyesület jó hírnevének a megőrzése.
33. A pártoló tag kötelezettségei:
Ha az Alapszabály
másként nem rendelkezik, a pártoló
tag kötelezettségei – a tagdíjfizetés és az egyesületi munkában való rendszeres részvétel kivételével – megegyeznek a rendes tag kötelezettségeivel. A pártoló tag tagdíjat nem
köteles fizetni. A pártoló tag alkalmanként vesz részt az egyesület munkájában.
34. Az ideiglenes tag kötelezettségei:
Ha az Alapszabály
másként nem rendelkezik, az ideiglenes tagot ugyanazon kötelezettségek
terhelik, mint a rendes tagot.
e) Adatvédelem
35. Ha az Alapszabály
másként nem rendelkezik, a tagok személyes adataihoz – a név, a lakcím,
valamint a tag által rendelkezésre bocsátott e-mail cím és telefonszám kivételével
– csak az ügyvivői testület és a
felügyelő bizottság tagjai férhetnek hozzá.
IV. Az egyesület szervezete, összeférhetetlenség
a) Az egyesület szervezete
36. Az egyesület legfőbb szerve: a közgyűlés. Az egyesület vezető szerve:
az ügyvivői testület. Az egyesület felügyelő szerve: a felügyelő bizottság. Az
egyesület vezető tisztségviselői: az ügyvivők és a felügyelő bizottság tagjai.
b) A közgyűlés
37. Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok
összessége.
38. A közgyűlést szükség szerint, de legalább
évente egyszer össze kell hívni. Az összehívásról az ügyvivői testület gondoskodik.
A közgyűlést 45 napon belüli – az ügyvivő kizárására vagy visszahívására
irányuló indítvány esetén 20 napon belüli, a felügyelő bizottság indítványára
30 napon belüli – időpontra össze kell hívni, ha:
a) azt a tagok egyharmada, vagy legalább 5 tag írásban – az ok és cél megjelölésével –
az ügyvivői testületnél kezdeményezi;
b) azt a felügyelő bizottság írásban – az
Alapszabályban meghatározottak szerint – az ügyvivői testületnél kezdeményezi;
c) valamely vezető tisztségviselő megbízatása
idő előtt megszűnik. Ez esetben a közgyűlés összehívására a felügyelő bizottság
vagy a tisztségben maradt vezető tisztségviselő egy személyben is jogosult;
d) az Alapszabály más helyen így rendelkezik.
39. A közgyűlés összehívása írásban, a napirendi
pontok megjelölésével történik. A tagot a közgyűlésről annak időpontja előtt
legalább 15 nappal értesíteni kell.
40. A közgyűlés határozatképes, ha a rendes tagok
több mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott közgyűlést
követő tizenöt napon belüli időpontra történő másodszori összehívása során a
pótközgyűlés az eredeti napirendi kérdésekben a megjelentek számára való
tekintet nélkül határozatképes. A pótközgyűlés helyét és időpontját csak az
eredeti meghívóban kell jelezni.
41. A közgyűlés határozatait – ha az Alapszabály
vagy a közgyűlés másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, a jelenlevők
több, mint felének igenlő szavazata alapján hozza. A jelenlévő rendes tagok
legalább egyharmadának indítványára titkos szavazást kell elrendelni. Titkos szavazást kell tartani a következő
személyi kérdésekben: rendes taggá választás, illetve az ideiglenes tagság
meghosszabbítása, tag kizárása, vezető tisztségviselők megválasztása, valamint
vezető tisztségviselők visszahívása. A szavazások
lebonyolítását az SZMSZ részletezi. A közgyűlésről az ülést követő 15 napon belül jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet aláír
két jegyzőkönyv hitelesítő és a jegyzőkönyvvezető.
42. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az Alapszabály és az SZMSZ elfogadása és
módosítása;
b) a vezető tisztségviselők megválasztása,
amennyiben az Alapszabály másként nem rendelkezik;
c) az ügyvivői testület éves beszámolójának
elfogadása;
d) a pénzügyi beszámoló elfogadása;
e) a közhasznúsági jelentés jóváhagyása;
f) az éves költségvetés irányelveinek meghatározása,
módosítása;
g) a stratégiai terv megalkotása;
h) a tagdíj minimális összegének megállapítása;
i) a tag kizárása;
j) vezető tisztségviselők visszahívása;
k) az egyesület megszüntetése;
l) döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket
az Alapszabály a közgyűlés hatáskörébe sorol.
43. A közgyűlés ülései nyilvánosak. A közgyűlés az
egyesület tisztségviselőit bármikor beszámoltathatja.
c) Az ügyvivői testület. A képviselet
44. Az ügyvivői testület az egyesület közgyűlés által választott 3
ügyvivőből álló ügyintéző és képviseleti szerve. Az ügyvivők az egyesület
képviselői. Két közgyűlés között az Alapszabály és a közgyűlés rendelkezései
szerint ellátják az egyesület
operatív irányítását. Az ügyvivők önállóan képviselik az egyesületet hatóságok, bíróságok és harmadik
személyek felé, kivéve a bankszámla feletti rendelkezési jogosultságot, ahol
legalább két ügyvivő együttes aláírása szükséges. Képviseleti jogkörüket egyes ügyekben
vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az egyesület tagjára vagy
alkalmazottjára átruházhatják.
45. Ügyvivő csak az egyesület rendes tagja lehet.
46. Az ügyvivők megbízatása – ha a közgyűlés másként nem határoz – egy évre szól.
47. Az ügyvivői testület feladatkörébe tartozik különösen:
a) a közgyűlések előkészítése, összehívása;
b) az egyesület költségvetésének irányelvek
szerinti elkészítése és végrehajtása, szükség esetén az irányelveknek megfelelő
módosítása;
c) a tagság rendszeres tájékoztatása az
egyesületet érintő kérdésekről;
d) az egyesület működéséhez szükséges eszközök,
anyagi javak felkutatása, pályázatok figyelése, írása;
e) az egyesület programjaink a koordinálása, a
programvezetők megbízása és munkájának ellenőrzése;
f) az egyesület nemzetközi kapcsolatainak kiépítése
és fenntartása.
48. Az ügyvivői testület dönt mindazon kérdésekben, melyeket az
Alapszabály nem utal a közgyűlés vagy a felügyelő bizottság kizárólagos
hatáskörébe.
49. Az ügyvivői testület legalább kéthetente ülésezik, üléseiről
jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülések összehívásáról az ügyvivői testület
által kijelölt ügyvivő gondoskodik a többi ügyvivővel egyeztetve. Az ügyvivői
testület ülései nyilvánosak, az ülések helyét, időpontját és napirendjét
– azok időpontja előtt legalább 3 nappal – az egyesület
faliújságján kell közzétenni.
50. Az ügyvivői testület ülése
határozatképes, ha az ügyvivők több, mint fele jelen van. Az ügyvivői
testület a döntéseit a jelenlévő
ügyvivők több, mint felének egyező szavazata alapján hozza.
51. Az egyesület alkalmazottjai feletti munkáltatói jogokat az ügyvivői
testület gyakorolja.
52. Az ügyvivő megbízatása megszűnik:
-
a
megbízatási idő lejártával,
-
írásbeli
lemondással,
-
a
tagsági viszony megszűnésével,
-
visszahívással.
53. Ha bármely okból az egyesület képviselet nélkül
maradna, az egyesület képviseletét az új ügyvivők megválasztásáig a felügyelő
bizottság által a rendes tagok közül kijelölt ideiglenes ügyvivő látja el.
d) A felügyelő bizottság
54. Az egyesület törvényes működését és gazdálkodásának, valamint a
vezető tisztségviselők választásának tisztaságát a közgyűlés által választott,
háromtagú felügyelő bizottság felügyeli. Ennek érdekében jogosult az egyesület
könyveit, iratait átvizsgálni, és bármely tagtól, munkavállalótól felvilágosítást,
a vezető tisztségviselőktől jelentést kérni. A felügyelő bizottság írásbeli
véleménye nélkül az ügyvivői testület éves beszámolója, továbbá a közhasznúsági
jelentés nem fogadható el.
55. A felügyelő
bizottság tagjainak megbízatása – ha a közgyűlés másként nem határoz – egy évre
szól.
56. A felügyelő bizottság köteles a közgyűlés
összehívását az ügyvivői testületnél
írásban kezdeményezni, ha
a) az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy
az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt,
amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az
intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét
megalapozó tény merült fel.
Amennyiben az
ügyvivői testület a közgyűlést az Alapszabály vagy jogszabály rendelkezései
ellenére nem hívja össze, legalább 5 tag írásbeli indítványára ezt a felügyelő bizottság köteles megtenni. Ha az
ügyvivői testület a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket
nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a
törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
57. A felügyelő bizottság ügyrendjét maga
állapítja meg. A felügyelő bizottság ülése határozatképes, ha a felügyelő bizottsági
tagok több, mint fele jelen van az ülésen. A felügyelő bizottság a döntéseit a jelenlévő felügyelő bizottsági
tagok több mint felének egyező szavazata alapján hozza.
58. A felügyelő bizottság tagjának megbízatása
megszűnik:
-
a
megbízatási idő lejártával,
-
írásbeli
lemondással,
-
a
tagsági viszony megszűnésével,
-
visszahívással.
e) Az alkalmazottak
59. Az egyesület céljai elérése érdekében az egyesülettel megbízásos vagy
munkaviszonyban álló alkalmazottakat foglalkoztathat. Az egyesület – anyagi
lehetőségének függvényében – programvezetőit elsősorban alkalmazottként
foglalkoztatja.
60. Az alkalmazotti posztokra az ügyvivői testület pályázatot ír ki,
alkalmazotti viszony csak a pályázat nyertesével létesíthető. A pályázatot
elsősorban az egyesület tagjai közt kell meghirdetni.
f) Összeférhetetlenségi szabályok
61. Az egyesület alkalmazottjai nem lehetnek vezető tisztségviselők, ha a
közgyűlés másként nem rendelkezik. A vezető tisztségviselőknek a megválasztásuk
esetén írásban nyilatkozniuk kell arról, hogy a törvényben előírt összeférhetetlenségi
okok nem állnak fenn.
62. Az egyesület vezető szervének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek
közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa (továbbiakban:
hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül,
vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a
megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület
cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető
nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak
megfelelő cél szerinti juttatás.
63. Nem lehet a felügyelő bizottság tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) az egyesület vezető szervének tagja,
b) az egyesülettel a megbízatásán kívüli más
tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) az egyesület cél szerinti juttatásából
részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli
szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján
nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást –, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek
hozzátartozója.
64. Olyan személy, aki
egy korábban megszűnt, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását
ki nem egyenlített közhasznú szervezetnél – annak megszűntét megelőző két évben
legalább egy éven keresztül – vezető tisztséget töltött be, a megszűnt
közhasznú szervezet megszűnésétől számított 2 éven belül nem lehet az egyesület
vezető tisztségviselője.
65. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek
jelölt személy köteles az egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, ha ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
V. Az önkéntesek
66. Az egyesület önkéntesei olyan személyek, akik az egyesülettel tagsági
viszonyban nem állnak, és az egyesület számára díjazás nélkül munkát végeznek.
Az önkéntesekkel az ügyvivői testület, és az önkéntest foglalkoztató munkacsoport
vezetője szerződést kötnek, amely szabályozza az egyesület és az önkéntes
kapcsolatát, kitér a munkavégzés feltételeire és módjára, valamint az önkéntes
és az egyesület felelősségére a munka ellátásában. Az önkéntesek
költségtérítésben részesülhetnek.
VI. A fegyelmi eljárás
67. A közgyűlés – az ebben a fejezetben
részletezett eljárási szabályok megtartásával – a tagokkal vagy tisztségviselőkkel
szemben az alábbi fegyelmi intézkedéseket hozhatja:
a) enyhe kötelességszegés esetén:
figyelmeztetés;
b) súlyosabb, de kizárást vagy visszahívást nem
igénylő kötelességszegés esetén: megrovás;
c) kirívóan súlyos kötelességszegés esetén:
tisztségviselőnél visszahívás, tagnál kizárás.
68. A közgyűlés – legalább 5 rendes tag, a
felügyelő bizottság, vagy az ügyvivői testület indítványára – fegyelmi eljárást
folytathat azon tag ellen, aki az Alapszabály rendelkezéseit vétkesen megszegi,
vagy az egyesület céljait egyébként súlyosan veszélyezteti.
69. A közgyűlés – legalább 5 rendes tag, a
felügyelő bizottság, vagy az ügyvivői testület indítványára – fegyelmi eljárást
folytathat azon tisztségviselő ellen, aki vétkes kötelezettségszegésével az
egyesület céljait veszélyezteti.
70. Az ügyvivői testület írásbeli határozattal halaszthatatlan
intézkedést igénylő esetben a közgyűlés fegyelmi tárgyú döntéséig
felfüggesztheti azt a tagot, aki az Alapszabály rendelkezéseit vétkesen
megszegi, vagy az egyesület céljait súlyosan veszélyezteti. A felfüggesztett
tag a közgyűlés fegyelmi döntéséig szavazati jogát nem gyakorolhatja, és őt az
ügyvivői testület megfoszthatja attól a jogától is, hogy bármely munkacsoport
munkájában részt vegyen, és az egyesület eszközeit használja. A felügyelő
bizottság tagját és az ügyvivőt hatáskörének gyakorlásában felfüggeszteni nem
lehet. Az ügyvivői testület felfüggesztő határozatát követő 45 napon belüli
időpontra a fegyelmi közgyűlést össze kell hívni.
VII. Az egyesület gazdálkodása
71. Az egyesület
költségvetés alapján dolgozik. A
költségvetést – a közgyűlés által meghatározott költségvetési irányelvek
figyelembevételével, az Alapszabály 47. b) pontjának felhatalmazása alapján –
az ügyvivői testület készíti el, és módosítja szükség szerint. A költségvetést
a tárgyévi költségvetési irányelvek meghatározását követő 45 napon belül kell
elkészíteni.
72. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak
megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Az egyesület
gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban
meghatározott tevékenységeire
fordítja.
73. Az egyesület bevételei:
a) jogi és természetes személyek, egyéb
szervezetek anyagi támogatása és felajánlásai;
b) az egyesület vállalkozási tevékenységének
bevételei;
c) tagsági díjak;
d) egyéb bevételek.
74. Az egyesület tagjai az egyesület céljaival összefüggésben kifejtett
tevékenységükért tiszteletdíjban és költségtérítésben részesülhetnek. A
tiszteletdíj és a költségtérítés elveiről és mértékéről az ügyvivői testület
dönt, az egyesület mindenkori anyagi helyzetét és a költségvetés irányelveit
figyelembe véve.
75. Az egyesület megszűnése esetén vagyonáról a közgyűlés rendelkezik.
VIII. Az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés
76. Az ügyvivői
testület évente – március 31. napjáig – köteles az egyesület működéséről éves beszámolót, valamint pénzügyi beszámolót készíteni. A beszámolók elfogadása a közgyűlés kizárólagos
hatáskörébe tartozik. Az egyesület az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg
köteles – a jogszabályban foglaltaknak megfelelő – közhasznúsági jelentést
készíteni. A közhasznúsági jelentés előkészítése az ügyvivői testület feladata. Az éves
beszámolóra, a pénzügyi beszámolóra, valamint a közhasznúsági jelentésre
vonatkozó további részletes szabályokat az SZMSZ tartalmazza.
77. Az egyesület éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet,
illetőleg arról saját költségére másolatot készíthet. Az egyesület a
közhasznúsági jelentésnek az egyesület
tevékenységére és gazdálkodására vonatkozó legfontosabb adatait a helyi
vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza, illetve a tárgyévet követő év június 30-ig közzéteszi azokat az
egyesület honlapján.
78. Az egyesület éves beszámolójának, pénzügyi beszámolójának és
közhasznúsági jelentésének írásbeli tervezetét a döntést hozó közgyűlés
időpontját megelőző 15 nappal a felügyelő bizottság rendelkezésére kell bocsátani
az átvétel igazolásával.
IX. Az egyesület programjai és munkacsoportjai
79. Az egyesület –
céljaival és tevékenységével összhangban – az alábbi programokat és munkacsoportokat működteti:
-
Meleg
Háttér Információs és Lelkisegély Szolgálat,
-
Háttér –
Meleg Jogsegély Szolgálat,
-
HIV/AIDS
Megelőzési Program.
Az egyesület
céljaival és tevékenységével összhangban újabb programok is indíthatók.
80. Az egyesület programjait az egyesülettel tagi, megbízásos vagy
munkaviszonyban álló programvezetők irányítják. A programvezetők kötelesek az
ügyvivői testülettel együttműködni, és az általuk irányított program munkájáról
háromhavonta írásban beszámolni az ügyvivői
testületnek. A programok
működéséhez szükséges eszközök, anyagi javak felkutatásának, pályázatok
figyelésének, írásának megszervezése.
81. A programok végrehajtásában közreműködő, az
egyesülettel tagi, megbízásos vagy munkaviszonyban álló személyek
munkacsoportokat képeznek. A programvezető egyben a munkacsoport vezetője is. A
munkacsoport tagjairól a programvezető nyilvántartást vezet. A munkacsoport
tagjait a programvezető az ügyvivői testülettel egyetértésben jelöli ki.
a) Meleg Háttér Információs és Lelkisegély Szolgálat program
82. A Meleg Háttér Információs és Lelkisegély Szolgálat
program munkacsoportja (Stáb) az önkéntesség elve alapján működik.
83. A Meleg Háttér Információs és Lelkisegély Szolgálat
program és munkacsoport vezetőjének megnevezése: koordinátor. A koordinátor
megbízásához a munkacsoport tagjai legalább 2/3-ának egyetértése szükséges.
84. A koordinátor a munkacsoport tagjának súlyos
kötelességszegése esetén jogosult a munkacsoport tagjának munkáját ideiglenesen
felfüggeszteni, egyben 3 napon belül köteles az ügyvivői testületnél indítványozni a fegyelmi eljárás kezdeményezését, amennyiben pedig a munkacsoport tagja az
egyesülettel nem áll tagsági viszonyban, úgy köteles a megbízási vagy munkaviszony megszüntetését kezdeményezni.
b) Háttér – Meleg Jogsegély Szolgálat program
85. A Háttér – Meleg Jogsegély Szolgálat
munkacsoportja elsősorban az egyesülettel megbízásos viszonyban álló ügyvédekből
vagy jogászokból áll.
c) HIV/AIDS Megelőzési Program
86. A HIV/AIDS Megelőzési Program munkacsoportja
elsősorban az önkéntesség elve alapján működik. A HIV/AIDS Megelőzési Program
vezetőjének megbízásához a munkacsoport tagjai legalább 2/3-ának egyetértése
szükséges.
X. Az egyesület megszűnése
87. Az egyesület
megszűnik, ha a feloszlását a közgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja.
88. Amennyiben a közgyűlés a megszűnt egyesület vagyonának
hovafordításáról nem határoz, úgy azt a magyarországi lmbt önszerveződések
támogatására kell fordítani.
XI. Záró és vegyes rendelkezések
89. Ha a közgyűlés, az ügyvivői testület vagy a felügyelő
bizottság határozatát (döntését) jogszabály vagy az Alapszabály rendelkezései
szerint valamely érintettel közölni kell, azt írásban (postai úton vagy
személyes kézbesítéssel) kell megtenni. A tag előzetes írásbeli hozzájárulása esetén a határozat (döntés) az általa közölt e-mail
címre is elküldhető.
90. Az egyesület tagja köteles a lakcímének, illetve – ha rendelkezésre bocsátotta – e-mail címének
megváltozását az ügyvivői testületnek 30 napon belül írásban bejelenteni. A
bejelentés elmulasztása esetén az ebből fakadó következményeket a tagnak kell
viselnie, a korábban bejelentett címre megküldött határozatokat (döntéseket)
részére a küldemény visszaérkezése esetén is szabályszerűen kézbesítettnek kell
tekinteni.
91. Az egyesület közhasznú működésével kapcsolatban keletkezett
iratokba – az ügyvivői testülettel való előzetes egyeztetés után – bárki
betekinthet.
92. A közgyűlési és ügyvivői testületi
határozatokról és azok nyilvántartásáról az SZMSZ rendelkezik.
93. Az Alapszabály által nem
szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény,
az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a közhasznú szervezetekről
szóló 1997. évi CLVI. törvény és a személyes adatok védelméről és a közérdekű
adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 2. fejezetének rendelkezései
az irányadóak.
94. A módosításokkal egységes Alapszabály
hatálybalépésének ideje: 2009. június 06.
Budapest, 2009. június 06.