Háttér Társaság a Melegekért egyesület Alapszabálya
(a 2009. június 06. napján megtartott közgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben)
Az egyesület neve: Háttér Társaság a Melegekért
Az egyesület rövidített neve: Háttér Társaság
Az egyesület idegen nyelvű elnevezése: ”Háttér” Support Society for LGBT People in Hungary
Az egyesület levelezési címe: 1554 – Budapest, Pf. 50.
Az egyesület e-mail címe: hatter [kukac] hatter [pont] hu, az egyesület honlapja: www.hatter.hu
A Háttér Társaság a Melegekért az egyesülési jog alapján létrejött olyan kiemelkedően közhasznú, országos működési körű társadalmi szervezet, mely az önkéntesség elvén szerveződik, a demokrácia, a szakmai hozzáértés és a szolidaritás elve alapján működik, szolgáltatásait nyilvánosan, és korra, nemre, fajra vagy etnikai származásra, hitre, fogyatékosságra vagy szexuális orientációra tekintet nélkül, bárki számára hozzáférhető módon nyújtja.
I. Az egyesület céljai
1. A szakmai és politikai közvélemény figyelmének felhívása a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (továbbiakban: lmbt) emberek problémáinak megoldatlanságára.
2. Segítő szolgálatok működtetése.
Különböző önkéntes segítő szolgálatok létrehozása és működtetése, illetve ilyen segítő szolgálatok létrejöttének támogatása, a szolgálathoz fordulók anonimitásának biztosításával. A segítők kiképzésének és önképzésének megszervezése.
3. Az emberi jogok védelme.
Az egyesület minden közéleti megnyilvánulásának közvetett vagy közvetlen célja az lmbt kisebbség hátrányos megkülönböztetése elleni küzdelem.
4. Az lmbt emberekkel kapcsolatos sztereotípiák és előítéletek oldása.
5. Az lmbt közösségek önszerveződésének támogatása. Új intézmények és szolgáltatások létrehozásának elősegítése az állami és civil szférában az lmbt embereknek a társadalomba való jobb integrálódása érdekében.
6. Az lmbt kultúra ápolása, megismertetése.
II. Az egyesület tevékenységei
7. Az lmbt kisebbség érdekvédelme a nyilvánosság és a közélet különböző fórumain.
8. Segítő szolgálatok működtetése, különösen:
- Meleg Háttér Információs és Lelkisegély Szolgálat,
- Háttér – Meleg Jogsegély Szolgálat,
- HIV/AIDS Megelőzési Program.
9. Az egyesület céljaival összefüggő tanfolyamok, előadások és kutatások szervezése és lebonyolítása. Konzultáció biztosítása, kiadványok megjelentetése és terjesztése. Az egyesület céljaival összefüggő elektronikus és nyomtatott sajtótermékek gyűjtése, archiválása és közzététele.
10. Új intézmények és szolgáltatások létrehozásának elősegítése az állami és civil szférában az lmbt embereknek a társadalomba való jobb integrálódása érdekében.
11. Kiadványok, könyvek, újságok kiadása és forgalmazása. Kulturális rendezvények, fesztiválok (pl. Meleg Büszkeség Nap) szervezésében való részvétel.
12. Az egyesület alapelveivel, céljaival és tevékenységeivel összhangban, középtávú feladatainak meghatározása érdekében 2 évente stratégiai tervet alkot.
13. Az egyesület a fentiekben meghatározott tevékenységeket mint törvényben meghatározott kiemelten közhasznú tevékenységeket gyakorolja – az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény 141.§ (1), (2) és (3) bekezdés a) pontja alapján, tekintettel arra, hogy a 8. pontban meghatározott tevékenységek gyakorlását (anonim információs és lelkisegély szolgálat működtetése, valamint HIV/AIDS prevenciós tevékenység) a hivatkozott jogszabály kifejezetten állami feladattá nyilvánítja –, és elsődleges célja, hogy mindenki részesülhessen a közhasznú szolgáltatásokból.
14. Az egyesület kiemelten közhasznú szolgáltatásai igénybevételének módja.
Az egyesület kiemelkedően közhasznú szolgáltatásait elsősorban anonim telefonos információs és lelkisegély-, valamint jogsegély szolgálat működtetésével, továbbá HIV/AIDS prevenciós és szex-edukációs tevékenységével nyújtja. Az egyesület kiemelkedően közhasznú szolgáltatásai bármely arra igényt tartó személy által hozzáférhetőek, a szolgáltatások elsődleges célcsoportja a magyarországi lmbt közösség.
15. Az egyesület pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, országgyűlési és önkormányzati képviselőjelöltet nem állított, és azt az elkövetkező választásokon sem állíthat, közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoknak támogatást nem nyújt.
III. A tagsági viszony, a tagok jogai és kötelezettségei
a) Az egyesület tagjai
16. Az egyesület tagjai:
- az ideiglenes tagok,
- a rendes tagok,
- a pártoló tagok.
b) A tagsági viszony keletkezése
17. Az egyesület ideiglenes tagja lehet az a nagykorú magánszemély, aki írásbeli belépési nyilatkozatában vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az egyesület munkájában, és az egyesület Alapszabályában foglaltakat elfogadja. Az írásbeli nyilatkozatnak tartalmaznia kell az ideiglenes tag nevét, lakcímét és az ideiglenes tagság kezdetének időpontját. Az ideiglenes tag rendelkezésre bocsáthatja e-mail címét és telefonszámát is.
18. Az ideiglenes tagsági viszonyt az ügyvivői testület annak keletkezésétől számított 6 hónapon belül visszautasítással megszüntetheti. A visszautasítás tárgyában összehívott ügyvivői testületi ülésen a felügyelő bizottság részvétele kötelező. Az ülés időpontjáról és helyszínéről a visszautasítással érintett személyt az időpont előtt legalább 8 nappal írásban értesíteni kell.
19. Az ideiglenes tagság ügyvivői testület által történő visszautasításának hiányában az ideiglenes tagsági viszony kezdetét követő 6 hónapon túli időpontra kitűzött közgyűlés az ideiglenes tag rendes taggá választása tárgyában köteles döntést hozni. Ha a közgyűlés az ideiglenes tagot nem választja rendes taggá, a tagsági viszony a közgyűlés napján megszűnik, vagy az ideiglenes tagság – a közgyűlés döntése alapján, legfeljebb egy alkalommal – újabb legalább 6 hónappal meghosszabbodik.
20. Az egyesület rendes tagja lehet az az ideiglenes tag, akit a közgyűlés a rá irányadó szabályok szerint rendes taggá választott.
21. Az egyesület pártoló tagja lehet az a rendes tag, aki rendes taggá választását követően vagy azzal egyidejűleg írásbeli nyilatkozatával a pártoló tagságot választja.
22. Az egyesület rendes tagja írásbeli nyilatkozatával bármikor átléphet pártoló taggá, a pártoló tag pedig – a rendes tagsági viszonnyal járó kötelezettségek vállalása esetén – rendes taggá.
c) A tagsági viszony megszűnése
23. A tagsági viszony megszűnik:
- a tag kilépésével,
- a tag kizárásával,
- a tag halálával,
- ideiglenes tagság esetén a tagsági viszony visszautasításával, vagy rendes taggá választás, illetve az ideiglenes tagság meghosszabbításának hiányában,
- a tagsági viszony megszűntnek nyilvánításával.
24. A tag írásbeli nyilatkozatával az egyesületből bármikor, indoklás nélkül kiléphet.
25. A tag kizárásának részletes szabályairól a VI. fejezet rendelkezik.
26. A rendes vagy pártoló tag tagsági viszonyát az ügyvivői testület határozatával megszűntnek nyilváníthatja, ha a rendes vagy pártoló tag az egyesület munkájában legalább 1 éve nem vesz részt. A határozat meghozatala előtt – 30 napos határidő tűzésével és a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel – a rendes vagy pártoló tagot az Alapszabály rendelkezéseinek betartására fel kell hívni, és írásbeli nyilatkozatát kell kérni, hogy részt kíván-e venni az egyesület munkájában, amennyiben igen, mi módon fogja ezt tenni. Az ügyvivői testület a tagsági viszony megszüntetésével kapcsolatos jogkörét csak a felhívás eredménytelensége esetén gyakorolhatja. A rendes vagy pártoló tag az ügyvivői testület döntése ellen – annak tudomására jutásától számított 8 napon belül – a közgyűléshez fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a következő közgyűlés bírálja el, a közgyűlés az ügyvivői testület döntését megváltoztathatja. A közgyűlés döntéséig a tag a tagsági jogait nem gyakorolhatja, de a közgyűlésen részt vehet.
27. A tagsági viszony visszautasítással, kilépéssel, kizárással vagy megszűntnek nyilvánításával történő megszűnését követő 6 hónapon belül ismételt belépési nyilatkozat egyáltalán nem, ezt követően pedig csak az ügyvivői testület írásbeli hozzájárulásával tehető.
28. A tagsági viszony megszűnése esetén a volt tag az egyesülettel szemben a tagsági viszonnyal összefüggésben semminemű anyagi követelést nem támaszthat, az esetlegesen előre befizetett tagdíj időarányos része azonban visszajár.
d) A tagok jogai és kötelezettségei
29. A rendes tag jogai:
a) ha az Alapszabály másként nem rendelkezik, rendszeresen részt vehet a közgyűlésen és az egyesület munkájában, rendezvényein, az egyesület tisztségviselőinek megválasztásában, továbbá a közgyűlések határozatainak meghozatalában;
b) tisztségre választható;
c) javaslatot tehet az egyesületet érintő bármely kérdésben;
d) használhatja az egyesület felszereléseit, eszközeit – az eszközhasználat módját és részletes feltételeit az ügyvivői testület határozza meg –, igénybe veheti az egyesület szakembereinek segítségét;
e) ha az Alapszabály másként nem rendelkezik, betekinthet az egyesületet érintő dokumentumokba, írott információkba.
30. A pártoló tag jogai:
Ha az Alapszabály másként nem rendelkezik, a pártoló tagot – a tisztségekre választhatóság és a szavazati jog kivételével – mindazon jogok megilletik, amelyek a rendes tagot. A pártoló tagot az ügyvivői testület különös méltánylást érdemlő esetben írásbeli bejelentése alapján az egyesület munkájában való részvételi kötelezettség alól határozott időtartamra felmentheti.
31. Az ideiglenes tag jogai:
Ha az Alapszabály másként nem rendelkezik, az ideiglenes tagot megilletik mindazon jogok, amelyek a pártoló tagot. Az egyesület munkájában való részvételi kötelezettség alól az ideiglenes tag nem mentesíthető.
32. A rendes tag kötelezettségei:
a) az Alapszabály és a Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) rendelkezéseinek betartása, valamint a közgyűlés és az ügyvivői testület határozatainak végrehajtása;
b) rendszeres részvétel az egyesület munkájában;
c) az egyesületi vagyon megóvása;
d) a közgyűlés által meghatározott tagdíj fizetése;
e) az egyesület érdekében bizalmasnak minősülő információk megőrzése;
f) az egyesület jó hírnevének a megőrzése.
33. A pártoló tag kötelezettségei:
Ha az Alapszabály másként nem rendelkezik, a pártoló tag kötelezettségei – a tagdíjfizetés és az egyesületi munkában való rendszeres részvétel kivételével – megegyeznek a rendes tag kötelezettségeivel. A pártoló tag tagdíjat nem köteles fizetni. A pártoló tag alkalmanként vesz részt az egyesület munkájában.
34. Az ideiglenes tag kötelezettségei:
Ha az Alapszabály másként nem rendelkezik, az ideiglenes tagot ugyanazon kötelezettségek terhelik, mint a rendes tagot.
e) Adatvédelem
35. Ha az Alapszabály másként nem rendelkezik, a tagok személyes adataihoz – a név, a lakcím, valamint a tag által rendelkezésre bocsátott e-mail cím és telefonszám kivételével – csak az ügyvivői testület és a felügyelő bizottság tagjai férhetnek hozzá.
IV. Az egyesület szervezete, összeférhetetlenség
a) Az egyesület szervezete
36. Az egyesület legfőbb szerve: a közgyűlés. Az egyesület vezető szerve: az ügyvivői testület. Az egyesület felügyelő szerve: a felügyelő bizottság. Az egyesület vezető tisztségviselői: az ügyvivők és a felügyelő bizottság tagjai.
b) A közgyűlés
37. Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok összessége.
38. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Az összehívásról az ügyvivői testület gondoskodik. A közgyűlést 45 napon belüli – az ügyvivő kizárására vagy visszahívására irányuló indítvány esetén 20 napon belüli, a felügyelő bizottság indítványára 30 napon belüli – időpontra össze kell hívni, ha:
a) azt a tagok egyharmada, vagy legalább 5 tag írásban – az ok és cél megjelölésével – az ügyvivői testületnél kezdeményezi;
b) azt a felügyelő bizottság írásban – az Alapszabályban meghatározottak szerint – az ügyvivői testületnél kezdeményezi;
c) valamely vezető tisztségviselő megbízatása idő előtt megszűnik. Ez esetben a közgyűlés összehívására a felügyelő bizottság vagy a tisztségben maradt vezető tisztségviselő egy személyben is jogosult;
d) az Alapszabály más helyen így rendelkezik.
39. A közgyűlés összehívása írásban, a napirendi pontok megjelölésével történik. A tagot a közgyűlésről annak időpontja előtt legalább 15 nappal értesíteni kell.
40. A közgyűlés határozatképes, ha a rendes tagok több mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott közgyűlést követő tizenöt napon belüli időpontra történő másodszori összehívása során a pótközgyűlés az eredeti napirendi kérdésekben a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. A pótközgyűlés helyét és időpontját csak az eredeti meghívóban kell jelezni.
41. A közgyűlés határozatait – ha az Alapszabály vagy a közgyűlés másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, a jelenlevők több, mint felének igenlő szavazata alapján hozza. A jelenlévő rendes tagok legalább egyharmadának indítványára titkos szavazást kell elrendelni. Titkos szavazást kell tartani a következő személyi kérdésekben: rendes taggá választás, illetve az ideiglenes tagság meghosszabbítása, tag kizárása, vezető tisztségviselők megválasztása, valamint vezető tisztségviselők visszahívása. A szavazások lebonyolítását az SZMSZ részletezi. A közgyűlésről az ülést követő 15 napon belül jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet aláír két jegyzőkönyv hitelesítő és a jegyzőkönyvvezető.
42. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az Alapszabály és az SZMSZ elfogadása és módosítása;
b) a vezető tisztségviselők megválasztása, amennyiben az Alapszabály másként nem rendelkezik;
c) az ügyvivői testület éves beszámolójának elfogadása;
d) a pénzügyi beszámoló elfogadása;
e) a közhasznúsági jelentés jóváhagyása;
f) az éves költségvetés irányelveinek meghatározása, módosítása;
g) a stratégiai terv megalkotása;
h) a tagdíj minimális összegének megállapítása;
i) a tag kizárása;
j) vezető tisztségviselők visszahívása;
k) az egyesület megszüntetése;
l) döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket az Alapszabály a közgyűlés hatáskörébe sorol.
43. A közgyűlés ülései nyilvánosak. A közgyűlés az egyesület tisztségviselőit bármikor beszámoltathatja.
c) Az ügyvivői testület. A képviselet
44. Az ügyvivői testület az egyesület közgyűlés által választott 3 ügyvivőből álló ügyintéző és képviseleti szerve. Az ügyvivők az egyesület képviselői. Két közgyűlés között az Alapszabály és a közgyűlés rendelkezései szerint ellátják az egyesület operatív irányítását. Az ügyvivők önállóan képviselik az egyesületet hatóságok, bíróságok és harmadik személyek felé, kivéve a bankszámla feletti rendelkezési jogosultságot, ahol legalább két ügyvivő együttes aláírása szükséges. Képviseleti jogkörüket egyes ügyekben vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az egyesület tagjára vagy alkalmazottjára átruházhatják.
45. Ügyvivő csak az egyesület rendes tagja lehet.
46. Az ügyvivők megbízatása – ha a közgyűlés másként nem határoz – egy évre szól.
47. Az ügyvivői testület feladatkörébe tartozik különösen:
a) a közgyűlések előkészítése, összehívása;
b) az egyesület költségvetésének irányelvek szerinti elkészítése és végrehajtása, szükség esetén az irányelveknek megfelelő módosítása;
c) a tagság rendszeres tájékoztatása az egyesületet érintő kérdésekről;
d) az egyesület működéséhez szükséges eszközök, anyagi javak felkutatása, pályázatok figyelése, írása;
e) az egyesület programjaink a koordinálása, a programvezetők megbízása és munkájának ellenőrzése;
f) az egyesület nemzetközi kapcsolatainak kiépítése és fenntartása.
48. Az ügyvivői testület dönt mindazon kérdésekben, melyeket az Alapszabály nem utal a közgyűlés vagy a felügyelő bizottság kizárólagos hatáskörébe.
49. Az ügyvivői testület legalább kéthetente ülésezik, üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülések összehívásáról az ügyvivői testület által kijelölt ügyvivő gondoskodik a többi ügyvivővel egyeztetve. Az ügyvivői testület ülései nyilvánosak, az ülések helyét, időpontját és napirendjét
– azok időpontja előtt legalább 3 nappal – az egyesület faliújságján kell közzétenni.
50. Az ügyvivői testület ülése határozatképes, ha az ügyvivők több, mint fele jelen van. Az ügyvivői testület a döntéseit a jelenlévő ügyvivők több, mint felének egyező szavazata alapján hozza.
51. Az egyesület alkalmazottjai feletti munkáltatói jogokat az ügyvivői testület gyakorolja.
52. Az ügyvivő megbízatása megszűnik:
- a megbízatási idő lejártával,
- írásbeli lemondással,
- a tagsági viszony megszűnésével,
- visszahívással.
53. Ha bármely okból az egyesület képviselet nélkül maradna, az egyesület képviseletét az új ügyvivők megválasztásáig a felügyelő bizottság által a rendes tagok közül kijelölt ideiglenes ügyvivő látja el.
d) A felügyelő bizottság
54. Az egyesület törvényes működését és gazdálkodásának, valamint a vezető tisztségviselők választásának tisztaságát a közgyűlés által választott, háromtagú felügyelő bizottság felügyeli. Ennek érdekében jogosult az egyesület könyveit, iratait átvizsgálni, és bármely tagtól, munkavállalótól felvilágosítást, a vezető tisztségviselőktől jelentést kérni. A felügyelő bizottság írásbeli véleménye nélkül az ügyvivői testület éves beszámolója, továbbá a közhasznúsági jelentés nem fogadható el.
55. A felügyelő bizottság tagjainak megbízatása – ha a közgyűlés másként nem határoz – egy évre szól.
56. A felügyelő bizottság köteles a közgyűlés összehívását az ügyvivői testületnél írásban kezdeményezni, ha
a) az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
Amennyiben az ügyvivői testület a közgyűlést az Alapszabály vagy jogszabály rendelkezései ellenére nem hívja össze, legalább 5 tag írásbeli indítványára ezt a felügyelő bizottság köteles megtenni. Ha az ügyvivői testület a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
57. A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. A felügyelő bizottság ülése határozatképes, ha a felügyelő bizottsági tagok több, mint fele jelen van az ülésen. A felügyelő bizottság a döntéseit a jelenlévő felügyelő bizottsági tagok több mint felének egyező szavazata alapján hozza.
58. A felügyelő bizottság tagjának megbízatása megszűnik:
- a megbízatási idő lejártával,
- írásbeli lemondással,
- a tagsági viszony megszűnésével,
- visszahívással.
e) Az alkalmazottak
59. Az egyesület céljai elérése érdekében az egyesülettel megbízásos vagy munkaviszonyban álló alkalmazottakat foglalkoztathat. Az egyesület – anyagi lehetőségének függvényében – programvezetőit elsősorban alkalmazottként foglalkoztatja.
60. Az alkalmazotti posztokra az ügyvivői testület pályázatot ír ki, alkalmazotti viszony csak a pályázat nyertesével létesíthető. A pályázatot elsősorban az egyesület tagjai közt kell meghirdetni.
f) Összeférhetetlenségi szabályok
61. Az egyesület alkalmazottjai nem lehetnek vezető tisztségviselők, ha a közgyűlés másként nem rendelkezik. A vezető tisztségviselőknek a megválasztásuk esetén írásban nyilatkozniuk kell arról, hogy a törvényben előírt összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn.
62. Az egyesület vezető szervének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa (továbbiakban: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
63. Nem lehet a felügyelő bizottság tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) az egyesület vezető szervének tagja,
b) az egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) az egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást –, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
64. Olyan személy, aki egy korábban megszűnt, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását ki nem egyenlített közhasznú szervezetnél – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy éven keresztül – vezető tisztséget töltött be, a megszűnt közhasznú szervezet megszűnésétől számított 2 éven belül nem lehet az egyesület vezető tisztségviselője.
65. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, ha ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
V. Az önkéntesek
66. Az egyesület önkéntesei olyan személyek, akik az egyesülettel tagsági viszonyban nem állnak, és az egyesület számára díjazás nélkül munkát végeznek. Az önkéntesekkel az ügyvivői testület, és az önkéntest foglalkoztató munkacsoport vezetője szerződést kötnek, amely szabályozza az egyesület és az önkéntes kapcsolatát, kitér a munkavégzés feltételeire és módjára, valamint az önkéntes és az egyesület felelősségére a munka ellátásában. Az önkéntesek költségtérítésben részesülhetnek.
VI. A fegyelmi eljárás
67. A közgyűlés – az ebben a fejezetben részletezett eljárási szabályok megtartásával – a tagokkal vagy tisztségviselőkkel szemben az alábbi fegyelmi intézkedéseket hozhatja:
a) enyhe kötelességszegés esetén: figyelmeztetés;
b) súlyosabb, de kizárást vagy visszahívást nem igénylő kötelességszegés esetén: megrovás;
c) kirívóan súlyos kötelességszegés esetén: tisztségviselőnél visszahívás, tagnál kizárás.
68. A közgyűlés – legalább 5 rendes tag, a felügyelő bizottság, vagy az ügyvivői testület indítványára – fegyelmi eljárást folytathat azon tag ellen, aki az Alapszabály rendelkezéseit vétkesen megszegi, vagy az egyesület céljait egyébként súlyosan veszélyezteti.
69. A közgyűlés – legalább 5 rendes tag, a felügyelő bizottság, vagy az ügyvivői testület indítványára – fegyelmi eljárást folytathat azon tisztségviselő ellen, aki vétkes kötelezettségszegésével az egyesület céljait veszélyezteti.
70. Az ügyvivői testület írásbeli határozattal halaszthatatlan intézkedést igénylő esetben a közgyűlés fegyelmi tárgyú döntéséig felfüggesztheti azt a tagot, aki az Alapszabály rendelkezéseit vétkesen megszegi, vagy az egyesület céljait súlyosan veszélyezteti. A felfüggesztett tag a közgyűlés fegyelmi döntéséig szavazati jogát nem gyakorolhatja, és őt az ügyvivői testület megfoszthatja attól a jogától is, hogy bármely munkacsoport munkájában részt vegyen, és az egyesület eszközeit használja. A felügyelő bizottság tagját és az ügyvivőt hatáskörének gyakorlásában felfüggeszteni nem lehet. Az ügyvivői testület felfüggesztő határozatát követő 45 napon belüli időpontra a fegyelmi közgyűlést össze kell hívni.
VII. Az egyesület gazdálkodása
71. Az egyesület költségvetés alapján dolgozik. A költségvetést – a közgyűlés által meghatározott költségvetési irányelvek figyelembevételével, az Alapszabály 47. b) pontjának felhatalmazása alapján – az ügyvivői testület készíti el, és módosítja szükség szerint. A költségvetést a tárgyévi költségvetési irányelvek meghatározását követő 45 napon belül kell elkészíteni.
72. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységeire fordítja.
73. Az egyesület bevételei:
a) jogi és természetes személyek, egyéb szervezetek anyagi támogatása és felajánlásai;
b) az egyesület vállalkozási tevékenységének bevételei;
c) tagsági díjak;
d) egyéb bevételek.
74. Az egyesület tagjai az egyesület céljaival összefüggésben kifejtett tevékenységükért tiszteletdíjban és költségtérítésben részesülhetnek. A tiszteletdíj és a költségtérítés elveiről és mértékéről az ügyvivői testület dönt, az egyesület mindenkori anyagi helyzetét és a költségvetés irányelveit figyelembe véve.
75. Az egyesület megszűnése esetén vagyonáról a közgyűlés rendelkezik.
VIII. Az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés
76. Az ügyvivői testület évente – március 31. napjáig – köteles az egyesület működéséről éves beszámolót, valamint pénzügyi beszámolót készíteni. A beszámolók elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az egyesület az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg köteles – a jogszabályban foglaltaknak megfelelő – közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés előkészítése az ügyvivői testület feladata. Az éves beszámolóra, a pénzügyi beszámolóra, valamint a közhasznúsági jelentésre vonatkozó további részletes szabályokat az SZMSZ tartalmazza.
77. Az egyesület éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg arról saját költségére másolatot készíthet. Az egyesület a közhasznúsági jelentésnek az egyesület tevékenységére és gazdálkodására vonatkozó legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza, illetve a tárgyévet követő év június 30-ig közzéteszi azokat az egyesület honlapján.
78. Az egyesület éves beszámolójának, pénzügyi beszámolójának és közhasznúsági jelentésének írásbeli tervezetét a döntést hozó közgyűlés időpontját megelőző 15 nappal a felügyelő bizottság rendelkezésére kell bocsátani az átvétel igazolásával.
IX. Az egyesület programjai és munkacsoportjai
79. Az egyesület – céljaival és tevékenységével összhangban – az alábbi programokat és munkacsoportokat működteti:
- Meleg Háttér Információs és Lelkisegély Szolgálat,
- Háttér – Meleg Jogsegély Szolgálat,
- HIV/AIDS Megelőzési Program.
Az egyesület céljaival és tevékenységével összhangban újabb programok is indíthatók.
80. Az egyesület programjait az egyesülettel tagi, megbízásos vagy munkaviszonyban álló programvezetők irányítják. A programvezetők kötelesek az ügyvivői testülettel együttműködni, és az általuk irányított program munkájáról háromhavonta írásban beszámolni az ügyvivői testületnek. A programok működéséhez szükséges eszközök, anyagi javak felkutatásának, pályázatok figyelésének, írásának megszervezése.
81. A programok végrehajtásában közreműködő, az egyesülettel tagi, megbízásos vagy munkaviszonyban álló személyek munkacsoportokat képeznek. A programvezető egyben a munkacsoport vezetője is. A munkacsoport tagjairól a programvezető nyilvántartást vezet. A munkacsoport tagjait a programvezető az ügyvivői testülettel egyetértésben jelöli ki.
a) Meleg Háttér Információs és Lelkisegély Szolgálat program
82. A Meleg Háttér Információs és Lelkisegély Szolgálat program munkacsoportja (Stáb) az önkéntesség elve alapján működik.
83. A Meleg Háttér Információs és Lelkisegély Szolgálat program és munkacsoport vezetőjének megnevezése: koordinátor. A koordinátor megbízásához a munkacsoport tagjai legalább 2/3-ának egyetértése szükséges.
84. A koordinátor a munkacsoport tagjának súlyos kötelességszegése esetén jogosult a munkacsoport tagjának munkáját ideiglenesen felfüggeszteni, egyben 3 napon belül köteles az ügyvivői testületnél indítványozni a fegyelmi eljárás kezdeményezését, amennyiben pedig a munkacsoport tagja az egyesülettel nem áll tagsági viszonyban, úgy köteles a megbízási vagy munkaviszony megszüntetését kezdeményezni.
b) Háttér – Meleg Jogsegély Szolgálat program
85. A Háttér – Meleg Jogsegély Szolgálat munkacsoportja elsősorban az egyesülettel megbízásos viszonyban álló ügyvédekből vagy jogászokból áll.
c) HIV/AIDS Megelőzési Program
86. A HIV/AIDS Megelőzési Program munkacsoportja elsősorban az önkéntesség elve alapján működik. A HIV/AIDS Megelőzési Program vezetőjének megbízásához a munkacsoport tagjai legalább 2/3-ának egyetértése szükséges.
X. Az egyesület megszűnése
87. Az egyesület megszűnik, ha a feloszlását a közgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja.
88. Amennyiben a közgyűlés a megszűnt egyesület vagyonának hovafordításáról nem határoz, úgy azt a magyarországi lmbt önszerveződések támogatására kell fordítani.
XI. Záró és vegyes rendelkezések
89. Ha a közgyűlés, az ügyvivői testület vagy a felügyelő bizottság határozatát (döntését) jogszabály vagy az Alapszabály rendelkezései szerint valamely érintettel közölni kell, azt írásban (postai úton vagy személyes kézbesítéssel) kell megtenni. A tag előzetes írásbeli hozzájárulása esetén a határozat (döntés) az általa közölt e-mail címre is elküldhető.
90. Az egyesület tagja köteles a lakcímének, illetve – ha rendelkezésre bocsátotta – e-mail címének megváltozását az ügyvivői testületnek 30 napon belül írásban bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén az ebből fakadó következményeket a tagnak kell viselnie, a korábban bejelentett címre megküldött határozatokat (döntéseket) részére a küldemény visszaérkezése esetén is szabályszerűen kézbesítettnek kell tekinteni.
91. Az egyesület közhasznú működésével kapcsolatban keletkezett iratokba – az ügyvivői testülettel való előzetes egyeztetés után – bárki betekinthet.
92. A közgyűlési és ügyvivői testületi határozatokról és azok nyilvántartásáról az SZMSZ rendelkezik.
93. Az Alapszabály által nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény és a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 2. fejezetének rendelkezései az irányadóak.
94. A módosításokkal egységes Alapszabály hatálybalépésének ideje: 2009. június 06.
Budapest, 2009. június 06.