Riga bekeményített: a bíróság sem engedélyezte a melegfelvonulást

A várakozásokkal ellentétben, a melegszervezetek nagy meglepetésére és csalódására a bíróság sem engedélyezte a szombatra tervezett megfelvonulást a lett fővárosban, így Lettország lett az Európai Unió egyetlen olyan tagállama, ahol a megtagadják a gyülekezési és kifejezési szabadságot a homoszexuális kisebbségtől.

A közigazgatási bíróság péntek kora este hozta meg döntését. A lett melegek arra számítottak, hogy a múlt évhez hasonlóan, amikor a bíróság felülbírálta a rigai önkormányzat tiltó határozatát, végül most is megtarthatják a parádét, a másodikat Lettország történetében.

A bíróság elutasító határozata azért is nagyon meglepő, mert csütörtökön még maga Vaira Vike-Freiberga államfő is élesen bírálta a melegfelvonulás városi tanács általi betiltását. A köztársasági elnök elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy demokratikus országban ne adjanak engedélyt egy melegfelvonulásra. „Amikor 15 évvel ezelőtt a demokráciát választottuk, akkor azt is választottuk, hogy a társadalom minden csoportjának megadunk minden jogot” – háborgott a köztársasági elnök, aki szerint a lett alkotmány „lehetővé teszi az emberek számára a véleménynyilvánítást, az államnak pedig kutya kötelessége, hogy garantálja ennek feltételeit”.

Még Aigars Kalvitis miniszterelnök is, aki pedig nem mondható a melegek barátjának, kérdőre vonta pénteken Dzintars Jaundzeikars belügyminisztert, akinek a biztonsági kockázatokkal kapcsolatos kijelentéseire hivatkozva tagadta meg a városi tanács az engedélyt a felvonulásra.

A belügyminiszter azt mondta a múlt héten, hogy ha engedélyt adnak a parádéra, nem tudja 100 százalékosan garantálni a résztvevők biztonságát. Jaundzeikars szerint soha még rendezvény biztosítása nem állította olyan „bonyolult” feladat elé a lett rendőrséget, mint a szexuális kisebbségek felvonulásának biztosítása. (Egyebek közt azzal riogatott, hogy öregasszonyok fogják forró vízzel nyakon önteni az ablakuk alatt vonuló melegeket.)

Nem tudni, hogy mennyi benne a színjáték és az álszent képmutatás, mindenesetre Kalvitis miniszterelnök nyilvánosan ledorongolta belügyminiszterét, mondván, hogy „bármi áron” garantálni kell a hasonló rendezvények lebonyolítását és Jaundzeikarsnak komolyabban kellene vennie feladatát.

A belügyminiszter azzal válaszolt a dorgálásra, hogy „kiforgatják a szavait”. Mint mondta, ő soha nem állította, hogy nem képes fenntartani a rendet, de – tette fel a kérdést – „vajon jó-e a rigaiaknak, ha utcákat zárnak le?”

A melegparádé betiltásából még nagy botrány lehet, mert a felvonulásra számos személyiséget vártak az EU többi tagországából, köztük az amszterdami alpolgármestert, európai parlamenti képviselőket és más politikusokat.

Volker Beck, a német zöldek egyik vezetője, aki maga is meleg, máris kijelentette, hogy a melegfelvonulás betiltásával Lettország megsérti az Emberi Jogok Európai Konvencióját és az Európai Unió demokratikus normáit. Mélységes aggodalmát és csalódottságát fejezte ki a lett hatóságok döntése nyomán az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet is.

A „Rigas Praids 2006” szervezői közölték, hogy szombaton délelőtt 11-kor sajtótájékoztatón ismertetik, milyen további lépéseket terveznek a bíróság váratlan elutasító döntése nyomán. A határozatot 20 napon belül meg lehet fellebbezni ugyan, de a rigai melegfesztivál most zajlik, s a parádé lett volna a fénypontja.

Tavaly, az első parádén még csak néhány tucat meleg vonult fel több ezer, javarészt ellenséges bámészkodó között. Idén már több száz résztvevőre számítottak.

A rigai bekeményítés azért is meglepő, mert még a dühödten homofób lengyel hatóságok is kénytelenek voltak meghátrálni és engedélyezni a júniusi varsói melegfelvonulást az igen erős nemzetközi nyomásra. A rigai parádé betiltásával Lettország kiírja magát az európai közösségből és ahhoz a sötét orosz birodalomhoz csatlakozik, amelynek fővárosában májusban a hatalom a fasiszta csőcseléket uszította rá a melegek első – nem engedélyezett – utcai rendezvényére.

Lettországban idén az egyházak és tekintélyes társadalmi szervezetek – talán a moszkvai példastatuálásból ihletet merítve - kötelességüknek érezték, hogy „a rigaiak erkölcsének védelmében” sorra a felvonulás betiltását követeljék. Ez is bizonyítja, hogy még mindig milyen erős az orosz befolyás a balti országban, amely hosszú évtizedeken át nyögött a szovjet iga alatt.

Hatter.hu