A vallás a fő akadálya a melegek teljes egyenjogúságának és méltóságának – jelentette ki Gene V. Robinson episzkopális püspök, aki szerint az egyházaknak és a vallásos embereknek „jóvá kell tenniük az okozott kárt és pusztítást”. A vállaltan meleg püspök szerint sokat bírált személyének távozása semmit sem oldana meg.
„Legyünk őszinték: a diszkrimináció zöme a vallásos emberek részéről ér bennünket, az lmbt emberek teljes egyenjogúsága előtt álló fő egyedi akadályt a három ábrahámista vallás, a kereszténység, a judaizmus és az iszlám alkotja” – jelentette ki az atlantai Emory Egyetem Jog- és Vallástanulmányi Központjának zsúfolásig megtelt előadótermében a párkapcsolatban élő New Hampshire-i episzkopális (amerikai anglikán) püspök, akinek felszentelése a kettészakadás szélére sodorta az anglikán világuniót.
„Miért kell az, hogy püspökké választásom egy józanul konzervatív, falusias és kisvárosias New Hampshire-i egyházmegyében világméretű vitához vezessen? Hogyan eredményezheti gyűlölettel teli levelek és emailek ezreit? Miért kell az, hogy én, a keresztény, akit a klérus és az egyházmegye tagjai felkértek, hogy legyek a püspökük, halálos fenyegetéseket kapjak más vallásos emberektől és golyóálló mellényt viseljek felszentelésemkor?” – tette fel a költői kérdést Robinson, aki püspökként elsőként vállalja homoszexualitását a nagy történelmi felekezetek világában.
A homoszexuálisellenes törvények igazolása a Biblia szó szerinti idézésével nem vesz tudomást arról, hogy a világ megváltozott Kr. e. 400 óta – jelentette ki a püspök.
Az emberek ma már naponta tesznek olyan dolgokat – pl. viselnek tetoválást vagy ruhát kétféle alapanyagból, esznek kagylót és sertéshúst, vagy ültetnek ugyanabba a földbe kétféle magot -, amelyeket a Teremtés könyve a homoszexualitáshoz hasonlóan förtelmes dologként bélyegzett meg.
Az emberiség Istennel és az élettel kapcsolatos felfogása sokat változott az évezredek alatt, ám a Teremtés könyvének a homoszexualitásra vonatkozó pár verssorát úgy idézgetik, mintha a mai napig semmit sem változott volna az emberek gondolkodása – mutatott rá Gene Robinson.
A püspök felszólította a „vallási tényezőket és a vallásos embereket”, hogy tegyék jóvá az okozott kárt és pusztítást azzal, hogy „segítenek a nemzetnek és vallási közösségeknek megkérdőjelezni, ha ugyan nem felülbírálni, azokat a vallási meggyőződéseket, amelyekben évezredeken át biztosak voltunk".
Robinson elmondta: szerte a világból sok anglikán kéri, hogy mondjon le, „abban a naiv hitben”, hogy távozásával megoldódna a kérdés. Lehet ugyan, hogy személye szimbolizálja a kialakult konfliktust, ám a keresztény felekezetekben – és más világvallásokban - lévő meleg hívek és klerikusok jogaiért és elismeréséért folyó küzdelmet valakinek meg kell vívnia – fejtette ki.
Az atlantai előadáson vallástudósok rámutattak, hogy távolról sem Robinson az egyetlen homoszexuális püspök a világ nagyegyházaiban, sem a múltban, sem a jelenben, csakhogy a többiek úgy érzik, a hallgatást kell választaniuk.
A némaság azonban Robinson számára – mint maga rámutatott - nem alternatíva. Elmondta, hogy az egyszerű kentuckyi falusi családban, amelyben felnőtt, soha nem hitte volna, hogy egyszer majd vitázni fog a homoszexualitásról, méghozzá országos, sőt nemzetközi szinten.
Keresztényi és állampolgári elkötelezettsége azonban arra kényszeríti, hogy a mindenkit megillető társadalmi igazságosságért munkálkodjon. Idézte Harvey Milket, a meggyilkolt San Franciscó-i meleg politikust, aki kijelentette, hogy „a legfőbb politikai cselekmény, amit valaki megtehet, az az, hogy előbújik”.
Robinson szerint azonban talán még ennél is fontosabb az a csendes forradalom, ami az előbújó gyermekeiket elfogadó családokban megy végbe. – A kulturális elmozdulás a tolerancia és a tisztelet irányába lehetővé teszi a szülők számára, hogy továbbra is szeressék gyermekeiket – mondta.
A püspök szerint lassú változás megy végbe az egyházakban is, amire példaként hozta fel, hogy egyes katolikus papok (olykor négyszemközt) bevallják homoszexualitásukat, egyes déli baptista gyülekezetek a kiközösítést is vállalva megáldanak azonos nemű párokat, konzervatív zsidók pedig melegeket és leszbikusokat felvesznek a rabbiképzőkbe.
Egyre többen megértőek a melegek iránt, de a „megértésből sosem elég”. Az „én nem kérdezem, te nem mondod” irányelvének kimondatlan alkalmazása az élet sok-sok területén naponta szembesíti a melegeket azzal, hogy identitásuk, életük és párkapcsolatok másodosztályú. „Több mint ezer jogot adnak meg egyszerre automatikusan egy párnak, amely házasságot köt. Britney Spears egyetlen éjszaka alatt, amikor egy hirtelen szeszélynek engedve Las Vegasban férjhez ment, megkapta azt az ezernyi jogot, amelyet egy meleg pártól még akkor is megtagadnak, ha már harminc éve hűségben élnek együtt” – mondta.
A New Hampshire-i püspök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a melegek egyenjogúsítása azért váltja ki ezt a dühödt ellenállást, mert az a patriarchális társadalmi rend végének kezdetét jelenti. „A világ sorsát meghatározó döntéseket nagyon hosszú idő óta fehér, heteroszexuális, iskolázott, nyugati férfiak hozzák. A színesbőrűek és a nők után most a melegek is szót kérnek, s ha az elnyomottak is szóhoz jutnak, a dolgok soha többé nem lesznek ugyanazok” – mondta.
Robinson bízik a jövőben, abban, hogy Isten egy olyan királyság eljövetelén fáradozik, amelyben mindenkit tisztelnek, érdeme szerint értékelnek, és befogadnak, „és végül Isten fog győzni”.
Hatter.hu