Homoszexuálisnak tartott közéleti személyiségek nevének közzétételével folyatódik a frontországgá vált Ugandában a melegek elleni hadjárat, amelyet egy „családvédő“ gyűlöletcsoportot indított a hónap elején amerikai vallási csoportok, köztük egy holokauszttagadó keresztény aktivista támogatásával. Közben a kormány letartóztatással fenyegette meg azokat a melegaktivistákat, akik a nyilvánosság elé lépve tiltakoztak a nácizmust idéző hecckampány ellen.
Az elsőként – egy hétfői kampalai sajtótájékoztatón – kipécézett közéleti személyiségek között szerepel egy köztiszteletben álló katolikus pap és díjnyertes gospelénekes, Anthony Musaala atya, akiről egy „volt homoszexuális“ azt állította, hogy rendszeresen rendez melegeknek partikat a Kampala közelében, Gayazában lévő családi rezidenciáján.
A megindító prédikációiról és gospelelőadásairól híres, egy rangos afrikai zenei díjat is elnyert katolikus pap tagadja a vádakat és csak azt ismeri el, hogy lelkipásztori tevékenysége során homoszexualitásuktól szenvedő fiatalokon is próbált segíteni, mint sokan másokon. „Nem vagyok meleg és soha nem is leszek az“ – hangoztatta a vádakra reagálva.
Musaala atya 2007-ben elnyerte az Afrika Gyöngye Zenei Díjat gospelkategóriában.
A meleg hírességeket leleplező első ugandai sajtótájékoztatót a homofób hadjárat egyik vezéralakjának, Martin Ssempa lelkésznek a gyülekezetében, a makererei Megváltott Egyházban tartották. Rajta kívül egy Solomon Male nevű melegellenes lelkész és két „exmeleg“ fröcsögte a gyűlöletet és a képtelenebbnél képtelenebb vádakat.
Paul Kagaba, a „bűnbánó meleg“, aki úgymond nyolc évig volt homoszexuális, a kampalai városi kórház egy alkalmazottját és egy, „az Entebbe sugárúton lakó“ európait is megnevezett, mint a homoszexualitás prominens propagátorait. Rajta kívül George ’Georgina’ Oundo exmeleg képviselte a jó útra tért homokosokat.
Kagaba azt mondta, hogy őt egy általános iskola igazgatója szoktatta rá 2000-ben a homoszexualitásra, amelyet ő nőként gyakorolt. Azt is mondta, hogy belépett Christopher Ssenyonjo, az ugandai anglikán egyházból melegbarát nézetei miatt kizárt püspök gyülekezetébe, amelyben szervezési feladatokkal bízták meg.
Azt mondta, hogy egy napon szülei látták a tévében, amint a melegjogok mellett agitált, s azt tanácsolták neki, hogy hagyon fel ezzel. Erre ő úgymond ráébredt, hogy „beteges“ dolog, amit művel, és 2008-ban fel is hagyott a homoszexualitással.
A homofóbbérenc exmeleg azzal riogatott a sajtóértekezleten, hogy még ebben a hónapban homoszexuális delegáció érkezik Ugandába, hogy programot dolgozzon ki az ottani melegek parlamentbe jutásának pénzelésére a 2011-es választásokon.
Egy másik „ex-gay“, George ‚Georgina‘ Oundo megismételte, amit már a múlt héten is világgá kürtölt, miszerint maga is részt vett iskolásgyerekek homoszexualitásra nevelésében, „de most visszatérnek az iskolákba, ahol gyerekeket toboroztak, és visszavonják hazugságaikat“.
A „családvédő“ gyűlöletcsoportok által elkezdett uszítást immár a parlamenti képviselők folytatják az országházban, ahol bírálták a kormányt, amiért engedélyezte melegek egy csoportjának „homoszexualitást propagáló“ keddi sajtóértekezletét a kampalai Metropole Hotelben.
Egy Latif Sebaggala nevű képviselő azt állította, hogy a kormány azért elnéző a homoszexuálisokkal szemben, mert az adományozók a segélyek megvonásával fenyegetőznek arra az esetre, ha megállítanák a melegeket. „Aggódunk gyermekeinként, s ha a kormány hallgat, az beleegyezést jelent“ – hergelte a hatóságokat.
Egy másik képviselő (Henry Banyenzaki) arra panaszkodott, hogy gyatrán érvényesítik a törvényeket, aminek következtében terjed a homoszexualitás, a nemi erőszak, a lealázás és a gyermekáldozat.
A kormány képviselője válaszában leszögezte, hogy a kormánynak nincs módjában megtiltani egy sajtótájékoztót, mindazonáltal azok, akik kiálltak a nyilvánosság elé, leleplezték magukat, s mivel a homoszexualitás tiltott, „a törvény keze utol fogja érni őket“.
Henry Kajura második miniszterelnök-helyettes hangoztatta, hogy a kormány jottányit sem fog engedni az erkölcsi és kulturális érdekekből a külföldi finanszírozók nyomására.
A Metropole szállodában tartott sajtóértekezleten az ugandai melegaktivisták tagadták, hogy szervezetük, a SMUG iskolásgyerekeket csábítana homoszexualitásra. Jackline Kasha egy nyilatkozatot olvasott fel, miszerint a melegek felelős és törvénytisztelő állampolgárok, és nem tűrik el, hogy gyerekeket verbuváljanak a homoszexualitásnak.
Az aktivisták hangoztatták, hogy a homoszexualitás nem megváltoztatható, s ugyanígy a heteroszexuálisok sem változtathatók melegekké. Victor Mukasa leszbikus aktivista szerint a hatóságoknak a (bűnbánó) Oundo ellen kellene eljárást indítaniuk, hiszen ő bevallotta, hogy gyerekeket szervezett be. Mukasa elismerte, hogy a melegek kapnak pénzt külföldről, de azt – mondta – nem toborzásra fordítják.
A koldusszegény, felvilágosulatlan Ugandát homofób, fundamentalista vallási szervezetek (hazaiak és főleg amerikaiak) szemlátomást próbaterepnek szemelték ki őrült eszméik megvalósítására. Ha rajtuk múlik, a homofóbia mintaországává, „homoszexuálismentes övezetté“ változtatják a közép-afrikai államot.
Az agitátorok apokaliptikus képeiből egyetlen dolog tűnik ki teljes bizonyossággal: az afrikaiatlanként, nyugati importként megbélyegzett homoszexualitás legalább olyan mélyen gyökerezik Afrika fekete népességében, mint Nyugaton vagy bárhol másutt a világon.
Hatter.hu