Gyermekvállalás | Háttér Társaság

Gyermekvállalás

Bár a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetésével komoly előrelépés történt az azonos neműek párkapcsolatainak elismerése terén, az azonos nemű párok gyermeknevelésének kérdése Magyarországon továbbra is tabu. Ugyan az azonos nemű párok gyermekvállalása körül kialakult társadalmi viták általában arról szólnak, jó-e az, ha melegek és leszbikusok gyermeket nevelnek, jogi szempontból alapvetően két kérdés merül fel:

  • megkönnyítsék-e az azonos nemű párok gyermekvállalását (a mesterséges megtermékenyítés és az örökbefogadás melegek és leszbikusok számára kedvező szabályozásával),
  • lletve hogy lehetővé tegyék-e, hogy a gyermeknek az őt nevelő azonos nemű pár mindkét tagja törvényes szülője legyen.

A hatályos magyar szabályozás mindkét kérdésben elutasító, ennek ellenére mindennapi tapasztalat, hogy egyre több meleg és leszbikus pár nevel gyermeket. Az alábbiakban a főbb gyermeknevelést érintő jogszabályokat tekintjük át.

Korábbi kapcsolatból származó gyermek

Az LMBTQI emberek egy része élete egy bizonyos szakaszában heteroszexuális párkapcsolatban (házasságban, élettársi kapcsolatban) él. Az ilyen kapcsolatokból gyakran gyermek is születik. A szexuális irányultság vagy nemi identitás felvállalása sokszor váláshoz, a kapcsolat felbomlásához vezet. Az ilyen helyzetekben merül fel a gyermek szülői felügyeletének, elhelyezésének, valamint a különélő szülő kapcsolattartásának kérdése. Annak eldöntése során, hogy a gyermek melyik szülőnél kerüljön elhelyezésre, nem lehet figyelembe venni a szülő szexuális irányultságát és/vagy nemi identitását. A másik szülő, ill. a bíróság nem hivatkozhat arra, hogy a gyermeknevelésre az LMBTQI szülő szexuális irányultsága vagy nemi identitása folytán nem alkalmas, akkor sem, ha pl. azonos nemű párjával él együtt. Ugyanígy, a gyermeket nevelő szülő nem tagadhatja meg a különélő LMBTQI szülőtől a kapcsolattartás lehetőségét sem.

Mesterséges megtermékenyítés

A mesterséges megtermékenyítés olyan beavatkozás, amely során közösülés nélkül, külső segítséggel valósul meg a petesejt megtermékenyítése. A leszbikus és egyedülálló nők általában nem egészségügyi okokból veszik igénybe a mesterséges megtermékenyítést: sok nő (különösen a leszbikusok) a kizárólag a megtermékenyülésért folytatott szexuális kapcsolatot megalázónak érzi; másoknak nincs olyan férfiismerősük, aki vállalná az apaságot. További szempont, hogy az anonim spermával történt megtermékenyítés esetén a gyermeknek nincs törvény szerinti apja, nem kell tehát attól tartani, hogy az egyszer csak felbukkan, és a gyermeket követeli.

Az egészségügyi intézményekben igénybe vehető mesterséges megtermékenyítést szigorú (és a leszbikusok számára diszkriminatív) szabályok övezik. Az egészségügyi törvény szerint csak házaspárok, különnemű élettársak vagy meddő, vagy koruknál fogva hamarosan meddővé váló egyedülálló nők vehetik igénybe. Élettársi vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban élő leszbikusok, ill. természetes úton fogamzásra képes nők nem. Ennek ellenére számos leszbikus pár vállalt gyereket mesterséges megtermékenyítés révén az elmúlt években a szabályok megkerülésével. Az élettársi vagy bejegyzett élettársi kapcsolat eltagadása magán-, ill. bizonyos esetekben közokirat-hamisításnak minősül.

A nemüket hivatalosan megváltoztató transznemű férfiak női partnerükkel közösen részt vehetnek mesterséges megtermékenyítésben. A nemi helyreállító beavatkozásuk előtt a transz nők (biológiai férfiak) kérhetik hímivarsejtjeik lefagyasztását, majd annak később felhasználását; ilyen szolgáltatást petesejt lefagyasztására Magyarországon jelenleg senki sem nyújt.

Mesterséges megtermékenyítés igénybevételére külföldön tágabb körben van lehetőség: számos országban a magyarnál jóval liberálisabb a szabályozás, így leszbikus párok és egyedülálló nők (a meddőségre vonatkozó korlátozások nélkül) is részt vehetnek a kezelésben. Fontos megjegyezni, hogy függetlenül a kezelés vagy a szülés helyétől, a gyermekre a magyar családjogi szabályok fognak vonatkozni, így hiába ismerné el a külföldi jogszabály anyának a pár másik tagját is, ezt a magyar hatóságok nem fogják elismerni.

Mivel a mesterséges megtermékenyítés egészséges nők esetében rendkívül egyszerű beavatkozás, azt akár házilag is el lehet végezni egy fecskendő segítségével. Az ilyen házilag végzett beavatkozások elvégzői azonban az emberi test tiltott felhasználásának bűntettét követik el, a spermadonor nem követ el bűncselekményt.

További fontos kockázat, hogy függetlenül attól, hogy az apát az anyakönyvbe bejegyzik-e, a spermadonor elvben később is kérheti apasága elismerését, és igényt tarthat pl. a gyermekkel való kapcsolattartásra. Erről a jogáról az apa joghatályosan nem tud lemondani, szülői joga bármikor „feléledhet”.

Fontos megjegyezni, hogy az új Ptk. hatálybalépése óta az ún. fiktív apára nincs szükség, tehát a születési anyakönyvi kivonaton az apa adataira vonatkozó részt üresen lehet hagyni.

Mind a hazai, mind a külföldi egészségügyi intézményben, illetve a házilag elvégzett mesterséges megtermékenyítés esetén is probléma, hogy a gyermeknek csak az őt szülő nő lesz az anyja, a pár másik tagja nem. Ez a különnemű pároknál nem így van, az ő esetükben az a tény, hogy a mesterséges megtermékenyítést közösen kérvényezték, egyben azt is jelenti, hogy a férfi a gyermek apja lesz (függetlenül attól, hogy az ő spermájával történt-e a megtermékenyítés vagy sem). A szülő-gyermek közti jogi kapcsolat hiánya a mindennapokban komoly problémákhoz vezethet.

Béranyaság

A hazai jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy valaki béranyát fogadjon. Bár azt semmi nem zárja ki, hogy egy meleg férfi vagy férfipár egy nővel megegyezzen abban, hogy egyikük gyermekét a nő kihordja, ezért anyagi ellenszolgáltatást nyújtani bűncselekmény, családi állás megváltoztatásának minősül.

A dajkaterhességet – vagyis hogy egy megtermékenyített petesejtet egy olyan nő hordjon ki, aki a gyermeket később nem kívánja nevelni – a hazai egészségügyi jogszabályok tiltják, függetlenül attól, hogy a dajkaanya e tevékenységéért pénzt kap-e vagy sem.

Örökbefogadás

Az örökbefogadás olyan jogi aktus, amely során rokoni kapcsolat jön létre egy gyermek és az őt örökbefogadó szülő(k), illetve annak családja között. Bár az örökbefogadás kapcsán a legtöbb embernek az a helyzet jut eszébe, mikor egy szülei által elhagyott, állami gondozott gyermeket egy pár örökbe fogad, örökbefogadásról beszélünk akkor is, ha a pár egyik tagja a pár másik tagjának korábbi kapcsolatából vagy mesterséges megtermékenyítésből származó gyermekét fogadja örökbe. Ez utóbbit hívjuk a partner gyermekének örökbefogadásának. Mivel az azonos nemű párok esetében a gyermek sohasem a pár közös vérszerinti gyermeke, a partner gyermekének örökbefogadása számukra kulcskérdés.

A hatályos magyar jogszabályok az örökbefogadásnak két formáját ismerik: az egyéni örökbefogadást és a közös gyermekké fogadást. Egyéni örökbefogadásra minden arra alkalmas személy jogosult, függetlenül szexuális irányultságától vagy családi állapotától (tehát akár egy élettársi vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban élő személy is örökbefogadhat egyénileg). A törvény azonban azt is előírja, hogy a házaspárokat előnyben kell részesíteni az örökbefogadás során, ezért egyéni örökbefogadásra meleg vagy leszbikus párok esetén nagyon ritkán kerül sor, bár az elmúlt években több példa is volt rá.

Közös gyermekké fogadásra (vagyis amikor a gyermeket egy pár mindkét tagja örökbefogadja vagy a pár egyik tagjának gyermekét a pár másik tagja fogadja örökbe) viszont csak házastársak jogosultak, különnemű élettársak, ill. azonos nemű élettársak vagy bejegyzett élettársak nem. Ennek az a következménye, hogy hiába nevel egy azonos nemű pár közösen egy (korábbi párkapcsolatból, mesterséges megtermékenyítésből, egyéni örökbefogadásból származó) gyermeket, őt csak az egyik szülőjéhez fűzi törvényes kapcsolat.

Szemben a mesterséges megtermékenyítéssel, ahol a külföldi megengedőbb jogszabályokkal könnyű élni, az örökbefogadási szabályokat nem lehet úgy megkerülni, hogy az ember külföldön fogad örökbe: a nemzetközi örökbefogadásokra vonatkozó ún. Hágai egyezmény szerint külföldön is csak akkor lehet örökbefogadni, ha a külföldi örökbefogadást a magyar hatóságok engedélyezik a magyar jog alapján.

A mostoha- és nevelt gyermek

A fentiekből egyértelmű, hogy sem a mesterséges megtermékenyítés, sem az örökbefogadás szempontjából nincs annak jelentősége, hogy a pár élettársi kapcsolatban vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban él. Számos jogszabály azonban a gyermek vonatkozásában is eltérő szabályokat rendel alkalmazni az élettársak és a bejegyzett élettársak esetében, ezért a mindennapi élet szempontjából komoly jelentősége van a szülők közti kapcsolat jogi formájának.

Bár a jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy egy gyermeknek jogilag két azonos nemű szülője legyen, a szülő bejegyzett élettársát a jog mostohaszülőnek, a szülő élettársát pedig nevelőszülőnek ismeri el. A legtöbb jogszabály a mostoha-, illetve nevelőszülőt a gyermek hozzátartozójának vagy közeli hozzátartozójának tekinti.

Fontos megjegyezni, hogy a nevelőszülői szerep csak addig érvényes, amíg a gyermek ténylegesen a párnál nevelkedik, ha a gyermek már elköltözött otthonról, a szülő partnere már nem minősül nevelőszülőnek. A mostohaszülői státusz azonban a bejegyzett élettársi kapcsolat egész fennállása alatt megilleti a szülő bejegyzett élettársát.

Bár a partner gyermekének örökbefogadását az új Ptk. a korábbi tervekkel ellentétben végül mégsem tette lehetővé az élettársaknak, jelentősen bővültek a gyermekkel tényleges családi kapcsolatban álló személyek (így a mostoha- és nevelőszülők) jogai. A Ptk. kifejezetten kimondja, hogy az ilyen személy a gyermek gondozása, nevelése során egyes jogok és kötelezettségek gyakorlásában – a felügyeletet gyakorló szülő hozzájárulásával – részt vehet. Új szabályként a Ptk. lehetővé teszi a bíróságoknak, hogy kapcsolattartást („láthatást”) biztosítsanak a volt mostohaszülő, nevelőszülő részére, ha a gyermek hosszabb időn keresztül a háztartásukban nevelkedett.

Fontos megjegyezni, hogy a mostohagyermek nem törvényes örökös, végrendelet hiányában a mostohaszülő halála esetén tehát nem a gyermek, hanem a bejegyzett élettárs (illetve az elhunyt szülei) örökölnek (élettársi kapcsolat esetén kizárólag az elhunyt szülei!). Ezen a helyzeten végrendelettel lehet változtatni. Az örökösödési illeték megállapításánál nagy jelentősége van, hogy a gyermek egy háztartásban élt-e az örökhagyóval: a mostohagyermek és a nevelt gyermek általi öröklés esetén 20 millió forintig nem kell illetéket fizetni, a különélő nem mostohagyermek a teljes összeg után örökösödési illetéket fizet.

A mostoha-, ill. nevelőszülő és a gyermek közötti kapcsolat rendezésének egy további fontos eleme a gyámnevezés lehetősége. Ez azt jelenti, hogy a vérszerinti szülő végrendeletében vagy közokiratban megnevezheti, hogy halála esetén ki legyen a gyermek gyámja. Ezzel elkerülhető az a helyzet, hogy a szülő halála esetén a gyermek állami gondozásba vagy rokonokhoz kerüljön.

További olvasnivalók:

Inter Alia Alapítvány: Fehér füzet azonos nemű szülőkről és gyermekeikről (2010)

Meddőség – Infertility.hu

Családi tudakozó

Családbarát ország - csalad.hu

Ügyleírások a Kormányzati portálon

Örökbefogadás

Gyámrendelés

Gyermekekkel kapcsolatos rendszeres támogatások

Szervezetek:

Szivárványcsaládokért Alapítvány

 

Utoljára frissítve: 2016. július 6. 

Témák