Nem bűn a homoszexualitás az episzkopális egyház új vezetője szerint

hírek
2006, június 21 - 16:52.
Katharine Jefferts Schori
Katharine Jefferts Schori
Katharine Jefferts Schori

Nem bűn a homoszexualitás, a melegeket Isten azért teremtette, hogy azonos nembéli személyt szeressenek - vallja az episzkopális egyház új feje, Katharine Jefferts Schori püspöknő. Az amerikai anglikánoknak az Ohio állambeli Columbusban zajló közgyűlése – amelyet háromévente tartanak – egyben elutasította azt a külföldi anglikán vezetők sürgetésére előterjesztett határozattervezetet, amely moratóriumot mondott volna ki homoszexuális püspökök felszentelésére és a meleg párok megáldására. Közben az amerikai presbiteriánusok közgyűlése is úgy döntött, hogy bizonyos körülmények között engedélyezi melegek és leszbikusok pappá szentelését.
A 6 ezer hívőt számláló nevadai egyházmegye fejét vasárnap választották meg az anglikán egyház amerikai ágának vezetőjévé, s személyében első ízben tölti be nő e tisztséget az episzkopális egyházban, ami szentségtörésnek számít a konzervatívok szemében.
A CNN hírtelevíziónak adott interjúban arra a kérdésre, hogy bűn-e homoszexuálisnak lenni, a következőket válaszolta: „Nem hiszem. Úgy hiszem, Isten különféle adottságokkal teremt bennünket. Mindegyikük másféle adottságok egész sorával jön világra, melyek kihívást jelentenek számunkra, melyek öröm forrásai és lehetővé teszik, hogy megáldjuk a bennünket övező világot. Egyesek azonos nemű személyek iránti szeretetre, mások másnemű emberek iránti szeretetre rendelt érzelmekkel jönnek erre a világra”.

Katharine Jefferts Schori püspöki ornátusban
Katharine Jefferts Schori püspöki ornátusban

Az első, nyíltan homoszexuális püspök 2003-as felszentelése után a női vezető megválasztása újabb kihívás elé állíthatja az anglikán világuniót. Angliában a mai napig nem engedélyezett női püspökök felszentelése, ez csak az Egyesült Államokban, Kanadában és Új-Zélandon lehetséges. Schori megválasztása a liberális, melegbarát vonalat erősíti az episzkopális egyházban, valóságos provokáció a konzervatívok szemében.
Gene V. Robinson 2003-as felszentelésével az amerikai episzkopális egyház vált a világ első nagyobb keresztény felekezetévé, amelynek homoszexualitását nyíltan vállaló püspöke van. A meleg püspökök körüli viták az utóbbi években megrengették az anglikán világközösséget. Egy évvel Robinson felszentelése után az anglikán világunió egy bizottsága Rowan Williams canterbury-i érsek, az anglikánok szellemi vezetőjének sürgetésére azt tanácsolta az episzkopális egyháznak az úgynevezett Windsor-jelentésben, hogy kérjen bocsánatot Robinson felszenteléséért, egyelőre tartózkodjon tová bbi meleg püspökök felszentelésétől és tegye egyértelművé, hogy ellenzi az azonos nemű párkapcsolatok megáldását.
A moratórium ahhoz lett volna szükséges, hogy úgymond megakadályozzák – vagy legalábbis elodázzák – a homoszexualitás megítélése miatt fenyegető egyházszakadást. Az amerikai anglikánok azonban a külföldi zsarolás ellenére sem voltak hajlandók lemondani arról a jogukról, hogy ha a helyzet úgy hozza, további, homoszexualitásukat nyíltan vállaló és párkapcsolatban élő lelkészeket szenteljenek püspökké.
Az amerikai anglikánok nemrég csaknem egy újabb homoszexuális püspököt szenteltek fel. Amikor májusban új vezetőt választottak a kaliforniai episzkopális egyházmegye élére, a hét jelölt közül három volt homoszexualitását nyíltan vállaló, párkapcsolatban élő lelkész. Az egyház végül megúszta a vihart azzal, hogy egy heteroszexuális püspök felszentelése mellett döntött.
A 2,5 millió tagot számláló presbiteriánus felekezet az Alabama állambeli Birminghamben folyó közgyűlésén döntött úgy, hogy a helyi egyházi szervezetekre bízza, felszentel-e homoszexuálisokat, feltéve, ha azok tartják magukat az egyház „alapértékeihez”. A közgyűlési határozat felhatalmazza az egyházmegyéket, hogy a komplett személyiség, nem pedig egyetlen tulajdonság (szexuális orientáció) alapján döntsenek valakinek a lelkészi pályára való alkalmasságáról.
E reformegyházak szerint nem szabad szó szerint értelmezni egészen más történelmi körülmények között íródott, kétezer éves szövegeket, hanem a Biblia szellemiségének egészét kell követni, márpedig az nem a kirekesztésről, hanem a befogadásról szól. Rámutatnak, hogy az egyházak ma már a rabszolgaság vagy nők megítélésében sem követik szó szerint a szentírást.

Hatter.hu